Kép forrása: pixabay.com
Volt idő, amikor a „Skype-olni” ige éppúgy beépült a nyelvhasználatba, mint ma a „googlizni” vagy „zoomolni”. A kétezres évek elején a Skype forradalmasította azt, amit korábban csak drága percdíjakon, telefonkártyákkal vagy asztali készülékeken keresztül tudtunk elképzelni: az ingyenes, internetes hang- és videóhívást. A startupból globális szoftveróriássá váló, majd hirtelen háttérbe szoruló Skype története egyúttal látlelet a digitális világ gyors felemelkedéseiről és még gyorsabb átalakulásairól.
Egy luxemburgi kezdet, egy észt fejlesztőcsapat
2003-at írtunk, amikor a Skype első verziója napvilágot látott. A projekt mögött két svéd és dán vállalkozó, Niklas Zennström és Janus Friis állt – akik korábban a fájlmegosztásban nagy port kavart Kazaa nevű programot is megalkották. A technikai háttérért azonban egy tallinni csapat volt a felelős, köztük több kiváló észt programozó, akik korábban peer-to-peer hálózatokon dolgoztak.
A Skype lényege az volt, hogy a felhasználók az interneten keresztül, teljesen ingyen beszélhettek egymással – egy korszakalkotó ötlet egy olyan világban, ahol a nemzetközi hívások még súlyos költségekkel jártak. A titok a peer-to-peer technológiában rejlett, ami a központosított szerverek helyett a felhasználók gépeit használta a kapcsolatok közvetítésére.
Egy szoftver, amely összehozta a világot
A Skype gyorsan terjedt. A felhasználók értékelték az ingyenes hanghívásokat, a jó minőséget és a lehetőséget, hogy egyszerűen videóhívást indíthatnak – akár kontinenseken át. A 2000-es évek közepére a Skype lett a magánemberek és a kisvállalkozások első számú választása, ha távoli kommunikációról volt szó.
2005-re a Skype már több mint 50 millió felhasználót tudhatott magáénak. Nem meglepő, hogy ekkor megjelentek a nagyvállalati vevők.
2005-ben az eBay vásárolta meg a Skype-ot, 2,6 milliárd dollárért. A cél az volt, hogy a vásárlók és eladók közvetlenül is kommunikálhassanak egymással, de az integráció sosem lett zökkenőmentes. A technológiai és üzleti kultúrák nem találták meg az összhangot.
2011-ben a Microsoft lépett színre, és 8,5 milliárd dollárért felvásárolta a céget. Ez volt a Microsoft addigi legnagyobb akvizíciója – és hatalmas fogadalom volt a jövő kommunikációjának átalakítására.
A Skype hamarosan integrálódott a Windows rendszerbe, a Microsoft Outlookba, sőt, vállalati kommunikációs platformként is próbálták pozicionálni. A márka globális volt, de valami lassan elkezdett megváltozni.
A kétezres évek végén és a 2010-es évek elején a piac telítődni kezdett. Jött a WhatsApp, a Facebook Messenger, a Viber, a Zoom, a Slack – és mindegyik egyszerűbb, gyorsabb, mobilbarátabb alternatívát kínált. A Skype közben nehézkesen frissült, többször újratervezték, de gyakran kritikák érték: lassúvá vált, bonyolult lett, a felhasználói élmény messze elmaradt az új versenytársaké mögött.
És amikor 2020-ban beütött a világjárvány, és az egész világ hirtelen videóhívásokon keresztül kezdett dolgozni, a piac nem a Skype-ra, hanem a Zoomra és Teams-re ugrott rá. A Skype, paradox módon, épp akkor nem tudta kihasználni az esélyét, amikor évtizedes előnyben volt.
Microsoft Teams: a váltás nyílt titka
A Microsoft végül nem próbálta tovább erőltetni a két platform párhuzamos működését. A Teams – amely az Office 365 részeként fut – lassan átvette a vállalati kommunikáció minden szerepét, amit a Skype betöltött. Bár a Skype a mai napig működik, és még mindig elérhető a nagyközönség számára, a Microsoft egyértelműen a Teams-t tekinti a jövő kulcsának.
Egy korszak vége, de nyomai örökre megmaradnak
A Skype története egy digitális sikersztori – és egy digitális figyelmeztetés is. Egykor úttörő volt, világokat kötött össze, új nyelvet adott a kommunikációnak. De nem tudott lépést tartani a felhasználók igényeinek gyors változásával. A technológia világában ugyanis nem az nyer, aki elsőként ér célba – hanem aki ott is tud maradni.
LM
