Kép forrása: pexels.com
Ahogyan a tengerészek a rumnak tulajdonítottak jótékony tulajdonságokat, mi magyar emberek a pálinkára, különösen az eredeti házi pálinkára esküszünk. A népi gyógyászat is előszeretettel használta a pálinkát, így nemcsak élvezeti értéke volt, de az egészségre gyakorolt jótékony hatásai is, legalább is így tartották. Érdekes kérdés persze, hogy ezek a népi gyógymódok mennyire állják meg a helyüket napjainkban.
Milyen jótékony hatást tulajdonítanak a népi gyógyászatban a pálinkának?
A népi gyógyászatban a pálinkát külsőleg és belsőleg is használták, lássuk, hogy mire? A főzés során keletkező, rézeleje megnevezésű, méregerős pálinkát csak orvosi célra használták, fogyasztásra alapvetően nem, hiszen olyan magas alkoholfoka volt, hogy aki megitta, alkoholmérgezést is kaphatott. Ezt a pálinkát elsősorban esszenciák és gyógykenőcsök tartósítására használták, esetleg a nagyon erős fogfájásnál vattára csepegtették, és a gyulladt fogat borogatták vele pár percig. Az erős csont vagy izomfájdalom esetén a bőrbe dörzsölték, de nyílt sebek fertőtlenítésére is használták. Szögezzük le, ez a „pálinka” közel 70 fokos, vagy még magasabb alkoholtartalommal bír.
Persze a „hagyományos”, lényegesen alacsonyabb fokos pálinkát is használták szintén sebfertőtlenítésre, gyomorpanaszok kezelésére, köhögésre, stressz oldásra, de még szívbetegségek kezelésére is. Szokás volt még a pálinkát fokhagymával „dúsítani”, amit a meghűlés vagy az influenza ellen vetettek be.
Jöjjenek a tények, avagy valóban jótékony hatású-e a pálinka?
A helyzet az, hogy a hagyományos házi pálinkának nincsenek igazán gyógyhatású tulajdonságai. A rézeleje megnevezésű, magas alkoholtartalmú változata valóban segíthet a felsorolt nyavajákon, de tényleg csak a felsorolt módokon használható fel. Ha kapunk egy üveg pálinkát, jobban járunk, ha inkább megisszuk egy baráti vagy családi összejövetel során. A leggyakoribb jótékony hatásának ugyebár a fertőtlenítő képességét tartják az alkoholtartalma miatt, viszont erre csak a 70 százaléknál magasabb koncentrációjú alkohol alkalmas, a pálinka pedig ennél lényegesen alacsonyabb szokott lenni, legalábbis az, amit elfogyasztásra kapunk.
Ráadásul vízelvonó hatása is van, aminek köszönhetően a sebre kerülve roncsolhatja a szöveteket, így meglehetősen fájdalmas lesz a páciens számára. Gyomor és bélrendszeri panaszok kezelésére már jobban alkalmazható, mivel ellazítja a simaizmot, így segíthet a gyomorgörcs enyhítésében, viszont a kiváltó betegséget súlyosbíthatja. Nehéz, zsíros ételek fogyasztása után segítheti az emésztést, természetesen kis mennyiségben, de kizárólag akkor, ha nincs valamilyen gyomorbetegségünk.
„Egy kupica reggelire, abból bajod nem lehet” tartja a dal, de tényleg így is van?
A pálinkának magas alkoholtartalmának köszönhetően vírusülő hatása is van, így vírusos megbetegedések esetén javasolták a fogyasztását. Ez az állítás még ma is megállja a helyét, viszont szem előtt kell tartani, hogy a pálinkát kis mennyiségben célszerű csak fogyasztani, ahhoz azonban, hogy kifejthesse a vírusölő hatását nagyobb mennyiségbe kellene fogyasztani, ami pedig többet ártana, mint használna.
Egy szó mind száz, bár régen a pálinkát csodaszerként tartották számon, és valóban vannak jótékony hatásai, ami már nem javasolják a gyógyszerként történő használatát, csak élvezeti értéke miatt fogyasztják.
