Érdekességek a nagyvilágból

DUBAJ – Az Egyesült Arab Emírségek legfényesebb ékköve, a Burj Khalifa, nem csupán egy felhőkarcoló, hanem egy mérnöki csoda, amely újradefiniálta az építészet határait. A 828 méteres magasságával a világ legmagasabb épületeként emelkedik a dubaji sivatag fölé, jelezve, mire képes az emberi találékonyság, ha ambícióval és technológiával társul.

Burj Khalifa építése

Tervezés és előkészítés (2003–2004)

A projektet a Emaar Properties nevű dubaji ingatlanfejlesztő cég rendelte meg, céljuk az volt, hogy Dubaj világtérképre kerüljön, mint a modern technológia és fejlődés központja.
A tervezést az amerikai Skidmore, Owings & Merrill (SOM) cég végezte, vezető építész: Adrian Smith, szerkezeti mérnök: William F. Baker.
A dizájn alapját egy sivatagi virág, a Hymenocallis formája ihlette – az alaprajz Y-alakú, ami nemcsak esztétikai, hanem szerkezeti előnyöket is nyújt (a torony stabilitását növeli).
A földmunkák 2004 januárjában kezdődtek.

Alapozás (2004–2005)

Mivel a torony közel 830 méter magas, az alapoknak extrém erőhatásokat kellett elviselniük.
192 darab, 1,5 méter átmérőjű és 50 méter mély cölöpöt fúrtak a földbe.
Az alaplemez vastagsága kb. 3,7 méter, amelyet 45 000 köbméter betonból öntöttek.

Fő szerkezet építése (2005–2009)

A Burj Khalifa szerkezete vasbetonból és acélszerkezetekből áll.
Az építkezés során egy csúszózsalus rendszerrel dolgoztak, ami gyorsabb kivitelezést tett lehetővé.
Hetente 1–2 emeletet tudtak befejezni.
A csúcsra 2008 szeptemberében került fel az utolsó acélelem.
A legmagasabb pont 2009 januárjában készült el.
A szerkezet teherbírását különleges "bundled tube" rendszer biztosítja, amely hatékonyan osztja el a szélnyomást és a saját tömeget.

Homlokzat és burkolat (2007–2009)

A külső burkolat üveg-, alumínium- és rozsdamentes acél elemekből áll.
Több mint 26 000 panelből épült fel a homlokzat.
A burkolatnak ellen kell állnia a 50 °C feletti hőmérsékletnek és a sivatagi homokviharoknak is.
Speciális hő- és UV-álló üvegezést alkalmaztak.

Belső munkálatok (2008–2010)

Az épületben helyet kapott:
- az első Armani Hotel (a híres divattervező közreműködésével),
- luxuslakások,
- irodák,
- kilátószintek (124., 125., és 148. emeleten).
Több mint 57 lift található a toronyban, köztük a világ egyik leggyorsabbja (10 m/s sebességgel).
A klimatizálást egy komplex rendszer biztosítja, amely figyelembe veszi a hőmérséklet-különbségeket az alsó és felső szintek között.

Átadás és rekordok (2010. január 4.)

Az átadási ünnepség során fényműsorral és tűzijátékkal avatták fel a tornyot.
A végleges magasság: 828 méter, 163 emelet.
Számos rekordot tart, többek között:
- A világ legmagasabb épülete
- A legmagasabban lévő lakott emelet
- A legmagasabb kilátószint
- A legmagasabb építési magasság, amit daruval értek el

Érdekességek:

Az építkezés során kb. 12 000 munkás dolgozott naponta, túlnyomó többségük Dél-Ázsiából érkezett.
A teljes építkezés 1,5 milliárd USD-be került.
A torony évente több mint 2 millió látogatót vonz.

A torony nemcsak magasságával, hanem technikai újításaival is kiemelkedik: több mint 160 lakott emelet, ultramodern liftrendszer, kilátóteraszok lélegzetelállító panorámával, valamint egy luxusszálloda, amelyet Giorgio Armani álmodott meg. A szerkezet tervezése során a tervezőknek olyan kérdésekkel kellett szembenézniük, mint a szélterhelés vagy a magas hőmérséklet – kihívások, melyeket kreatív mérnöki megoldásokkal hidaltak át.

A Burj Khalifa ma már nemcsak Dubaj, hanem az egész arab világ fejlődésének és ambícióinak szimbóluma. Több millió látogató csodálja meg évente, miközben a torony esti fényjátéka futurisztikus látomássá változtatja a városképet.

„Ez nemcsak egy épület. Ez egy üzenet” – fogalmazott a megnyitón Dubaj uralkodója, Mohammed bin Rashid Al Maktoum. És valóban: a Burj Khalifa minden egyes méterével azt üzeni, hogy az álmainknak csak az ég szabhat határt – ha egyáltalán.