Kép forrása: Ayvens Magyarország
Gyakran előfordul, hogy ugyan rendelkezik valaki jogosítvánnyal, de nem szerzett kellő vezetési rutint, vagy éppen sok ideig nem ült volán mögé: ilyenkor komoly kihívást jelenthet, ha az illetőnek, például munkájából fakadóan mégis autóval kell közlekednie. Az első utak különösen stresszesek lehetnek és szokatlanul gyorsnak, fárasztónak tűnnek, pedig nem magát a vezetést felejtjük el: inkább az irányított figyelem, a helyzetfelismerés, és a magabiztos döntéshozatal kopik meg. Ráadásul a közlekedési környezet is sokat változott az elmúlt években: több lett a körforgalom és a kerékpársáv, megjelentek az elektromos rollerek, az autók pedig egyre több vezetéstámogató rendszerrel vannak felszerelve.
Ha juttatásként vagy munkaeszközként kap valaki céges autót, a munkavállaló számára különösen kényes lehet beismerni a fenti helyzetet, pedig a vezetési rutin fejlesztése jóval több embert érint, mint gondolnánk. Ezért hazánk egyik legnagyobb flottakezelője és mobilitási szolgáltatója, az Ayvens Magyarország Csörgő László szakoktatót, vezetéstechnikai trénert és szakmai tanácsadót kérdezte arról, hogyan lehet újra elsajátítani a biztonságos közlekedéshez szükséges képességeket és önbizalmat.
1. Fogadjuk el, hogy az első utak fárasztóak lesznek
A rendszeresen vezetők szinte automatikusan dolgozzák fel a táblákat, a jelzőlámpákat, a körülöttük haladó járművek mozgását, valamint a gyalogosok és kerékpárosok helyzetét. Hosszabb kihagyás után ugyanezek a folyamatok ismét tudatos figyelmet igényelnek, ezért már húsz-harminc perc vezetés is komoly szellemi terhelést jelenthet.
A bizonytalanság gyakran nem az autó kezeléséhez kapcsolódik, hanem a hibázástól való félelemhez. Sok újrakezdő attól tart, hogy lefullad, nem tud időben sávot váltani, vagy feltartja a forgalmat. „A vezetést önmagában nagyon ritkán felejti el valaki. Elsősorban a tudatosság, a gyors helyzetfelismerés és a magabiztos döntéshozatal kopik meg” – mondja Csörgő László szakoktató és vezetéstechnikai tréner.
2. Indulás előtt ismerkedjünk meg az autóval
Egy mai autó kezelőfelülete jelentősen eltérhet a tíz-tizenöt évvel korábban megszokottól. Minél több funkció válik ismerőssé indulás előtt, annál kevesebb figyelmet von el menet közben. A gyakorlás tehát már álló helyzetben is elkezdődhet. Először állítsuk be az ülést, a kormányt, a fejtámlát és a tükröket, majd nézzük végig a legfontosabb kezelőszerveket. Ezek apróságnak tűnnek, de a helyes üléspozíció alapvetően meghatározza a jármű feletti uralmat és a vezetés kényelmét. Legyen egyértelmű, hol kapcsolható a világítás, az ablaktörlő, a páramentesítés és a vészvillogó, illetve hogyan működik a sebességváltó és az elektronikus rögzítőfék.
3. Ismerjük meg az új technológiát, de a korlátait is
A tolatókamera, a parkolóradar, a holttérfigyelő, az adaptív tempomat, a sávtartó asszisztens és az automatikus vészfékező rendszer megkönnyítheti a visszatérést. Egyes beavatkozásaik ugyanakkor meglephetik azt, aki korábban egyszerűbb felszereltségű autót vezetett. Új jármű átvételekor ezért érdemes megismerni a rendszerek beállításait és jelzéseit. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a működésüket befolyásolhatja az időjárás, az útburkolati jelek állapota vagy az érzékelők tisztasága.
„A modern technológia akkor jelent valódi segítséget, ha a sofőr tudja, mire képes az adott rendszer, és azt is, mire nem” – hangsúlyozza Csörgő László. „A holttérfigyelő nem váltja ki a tükrök ellenőrzését, a tolatókamera mellett továbbra is figyelni kell az autó teljes környezetét, az adaptív tempomat használatakor pedig a sofőrnek mindig készen kell állnia a beavatkozásra.”
4. Eleinte válasszunk rövid és ismerős útvonalakat
Az első gyakorlásra egy húsz-harminc perces, jól ismert útvonal is elegendő. Ha az autóvezető ismeri a kereszteződéseket, a sebességkorlátozásokat és a parkolási lehetőségeket, több figyelme marad a jármű kezelésére és a forgalom megfigyelésére.
Az időnyomást is érdemes kerülni. „Egy fontos találkozó vagy időponthoz kötött program előtti út feleslegesen növeli a feszültséget. Az első vezetések célja a gyakorlás és a sikerélmény legyen” – javasolja a szakoktató.
5. Inkább vezessünk keveset, de gyakrabban
A vezetési rutin visszaszerzését elsősorban a rendszeresség segíti. Heti három-négy, fél órás gyakorlás általában többet ér, mint havonta egyetlen hosszú út. A haladást pedig nem érdemes kizárólag a megtett kilométerekben mérni. Fontosabb jelzés, hogy a jármű kezelése egyre kevesebb tudatos figyelmet igényel-e, és a vezető már képes-e a forgalom egészét megfigyelni. „A magabiztosság sok apró, sikeresen megoldott helyzetből épül fel. A rendszeresség többet számít ebben a folyamatban, mint egy-egy hosszú gyakorlás” – mondja Csörgő László.
6. Fokozatosan növeljük a kihívást
Kezdetben célszerű kisebb forgalmú időszakot választani, például vasárnap délelőttöt vagy a hétköznapok késő délelőtti óráit. Az első kilométereket kisebb, csendesebb utcákban érdemes megtenni, majd következhetnek a városi főútvonalak, a nagyobb csomópontok és körforgalmak. Az autópálya csak akkor kerüljön sorra, amikor az autó kezelése már ismét magabiztos. Bár a folyamatos, egy irányú haladás sok szempontból egyszerűbb a városi közlekedésnél, a felhajtás, a besorolás és a jelentősen nagyobb sebesség alaposabb rutint kíván.
A körülményeket is lépésről lépésre javasolt nehezíteni. Először nappal, száraz időben vezessünk, majd később következhet az esti közlekedés, az eső és a téli útviszonyok.
7. Gyakoroljuk külön a parkolást és a manőverezést
Hosszabb kihagyás után gyakran válik bizonytalanabbá a térérzékelés és a finom járműkezelés. A parkolást ezért mindenképpen nyugodt környezetben, tágas helyen gyakoroljuk. Hasznos lehet ugyanott többször megismételni a párhuzamos és merőleges parkolást, a tolatást, a szűk helyen történő megfordulást és az emelkedőn való elindulást – tehát a rutinfeladatokat. Kezdetben a kontrollált, pontos végrehajtásra érdemes törekedni, a gyorsaság a hosszabb gyakorlattal tér majd vissza.
+1 Kérjünk célzott szakmai segítséget
Egy vezetési készségeket felfrissítő kurzus személyre szabottan segíthet a bizonytalan területek gyakorlásában. A képzés fókuszában állhat a városi közlekedés, a parkolás, a körforgalmak használata, az autópályás vezetés vagy akár egy rendszeresen használt munkahelyi útvonal is. „Különösen érdemes szakemberhez fordulni, ha a bizonytalanság egy balesethez kapcsolódik, a vezető régóta teljesen kerüli az autózást, vagy a félelem már a mindennapi közlekedését is korlátozza. Ezekben az esetekben már néhány alkalom is jelentős változást hozhat” – mondja Csörgő László.
Másfajta tapasztalatot ad, de még rutinosabb sofőröknek is ajánlott a vezetéstechnikai tréning: kontrollált környezetben gyakorolható a vészfékezés, a hirtelen akadály kikerülése és a megcsúszó jármű kezelése. A résztvevő biztonságosan tapasztalhatja meg, hogyan változik a fékút nedves burkolaton, miként reagál az autó hirtelen kormánymozdulatra, és hol vannak a jármű fizikai határai.
„A vezetés egy készség, amelyet hosszabb kihagyás után újra aktiválni kell. A türelmes, rendszeres gyakorlás és a sikeresen megoldott helyzetek lépésről lépésre hozzák vissza a magabiztosságot” – teszi hozzá a szakember.
LM
