Család

Miért romlanak a magyar diákok eredményei, és mit jelent ez az ország jövőjére nézve?

Miért romlanak a magyar diákok eredményei, és mit jelent ez az ország jövőjére nézve?

Kép forrása: unsplash.com

A 2026 szeptemberében nyilvánosságra hozott PISA 2025 eredmények újabb fontos jelzést küldtek a magyar oktatás állapotáról. Bár Magyarország továbbra sem tartozik a leggyengébben teljesítő országok közé, az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a matematikai és szövegértési készségek területén folytatódott a visszaesés, miközben a természettudományos eredmények lényegében stagnáltak. Az OECD elemzése szerint a magyar tanulók matematikából és természettudományból továbbra is az OECD-átlag közelében teljesítenek, olvasási-szövegértési képességeik azonban már az átlag alatt maradnak.

 

A PISA jelentőségét gyakran félreértik. Nem azt méri, hogy egy diák mennyi tananyagot tud visszamondani, hanem azt, hogy képes-e alkalmazni a tudását valós élethelyzetekben. A felmérés során a tanulóknak összetett problémákat kell megoldaniuk, információkat kell értelmezniük, következtetéseket kell levonniuk és gyakorlati helyzetekben kell használniuk matematikai vagy természettudományos ismereteiket. Éppen ezért a PISA-eredmények egy ország jövőbeli gazdasági versenyképességéről is sokat elárulnak.

A legfrissebb adatok szerint Magyarország eredményei matematikából és olvasásból tovább romlottak a 2022-es méréshez képest. Az OECD külön kiemeli, hogy a matematikai és szövegértési eredmények ma már nemcsak a járvány előtti szintektől maradnak el, hanem a magyar PISA-történet legalacsonyabb értékei közé tartoznak. A természettudományos teljesítmény ugyanakkor 2015 óta viszonylag stabilnak tekinthető.

A problémák mögött több tényező állhat. Az egyik legfontosabb a szövegértési képességek fokozatos gyengülése. Az OECD szerint a magyar 15 évesek mindössze 68 százaléka éri el az alapvető szövegértési szintet, ami kissé az OECD-átlag alatt van. Ennél is figyelemreméltóbb, hogy a kiemelkedően teljesítő olvasók aránya csupán 3 százalék, miközben az OECD-átlag 6 százalék. Ez arra utal, hogy nemcsak az alulteljesítők aránya jelent problémát, hanem a tehetséggondozás hatékonysága is kérdéseket vet fel.

A másik régóta fennálló gond az oktatási egyenlőtlenség. Magyarországon a családi háttér erősebben befolyásolja a tanulmányi eredményeket, mint az OECD-országok többségében. A társadalmi-gazdasági helyzet a természettudományos teljesítmény különbségeinek 18 százalékát magyarázza, miközben az OECD-átlag 12 százalék. A kedvezőbb helyzetű és hátrányos helyzetű diákok közötti tudáskülönbség továbbra is jelentős. Az OECD szerint ez arra utal, hogy az iskolarendszer csak korlátozott mértékben képes kompenzálni a társadalmi különbségeket.

Külön figyelmet érdemel a 2025-ös PISA egyik új területe, a számítógépes problémamegoldás. Ez a készség egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia és a digitalizáció korszakában. Magyarország ezen a területen az OECD-átlag alatt teljesített. A felmérés azt vizsgálta, hogy a tanulók mennyire tudnak digitális környezetben önállóan tanulni, információkat feldolgozni és komplex feladatokat megoldani. Az eredmények arra utalnak, hogy a digitális eszközök használata önmagában nem garantálja a magasabb digitális kompetenciákat.

A nemzetközi összehasonlítás még érdekesebb képet mutat. Miközben számos európai ország szintén visszaesést tapasztalt az elmúlt években, az oktatási élvonalban szereplő országok – például több kelet-ázsiai rendszer – továbbra is jelentős előnyt őriznek. Ezekben az országokban egyszerre figyelhető meg magas átlagteljesítmény és viszonylag alacsony társadalmi különbség. Az OECD szakértői szerint ez azt bizonyítja, hogy a minőség és az esélyegyenlőség nem egymást kizáró célok.

A magyar oktatás számára a következő évek egyik legnagyobb kihívása a készségfejlesztés lehet. A munkaerőpiac ma már nem elsősorban a lexikális tudást jutalmazza, hanem a problémamegoldó képességet, a kreativitást, az együttműködést és a folyamatos tanulás képességét. A mesterséges intelligencia elterjedésével ezek a kompetenciák még fontosabbá válnak. Egy olyan világban, ahol az információ pillanatok alatt elérhető, a siker kulcsa egyre inkább az lesz, hogy valaki képes-e az információkat értelmezni, rendszerezni és új helyzetekben alkalmazni.

 

LM