Kép forrása: pexels.com
A Crohn-betegség az emésztőrendszer krónikus gyulladásos betegsége. Leggyakoribb tünetei a visszatérő hasmenés, a hasi fájdalom és a nem szándékos fogyás. A panaszok idővel enyhülhetnek, majd újra felerősödhetnek. Ez a hullámzó lefolyás megnehezítheti a felismerést, különösen akkor, ha a hasi tünetek mellett fáradtság, vérszegénység vagy ízületi panasz is jelentkezik.
Mi történik a bélben Crohn-betegség esetén?
A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek, vagyis az IBD körébe tartozik. Leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszát és a vastagbelet érinti, de az emésztőrendszer más részein is kialakulhat. Az érintett bélszakaszok között ép területek maradhatnak, a gyulladás pedig a bélfal mélyebb rétegeire is kiterjedhet. Ennek következtében egyes betegeknél bélszűkület, tályog vagy sipoly alakul ki. A sipoly olyan kóros járat, amely például a bél és a bőr között jön létre.
A betegség kialakulásában az öröklött hajlam, az immunrendszer működése, a bélben élő mikroorganizmusok és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A dohányzás növeli a Crohn-betegség kockázatát, és már fennálló betegség esetén kedvezőtlenebb lefolyással járhat.
Milyen tünetek utalhatnak Crohn-betegségre?
A tünetek attól függnek, hogy hol van a gyulladás, és milyen súlyos. Gyakori a tartós vagy visszatérő hasmenés, a hasi görcs, az étvágytalanság és a fogyás. A széklet lehet véres, de látható vérzés nélküli panaszok is előfordulnak. A fáradtság hátterében maga a gyulladás, vérszegénység vagy tápanyaghiány is állhat. Végbéltáji fájdalom, duzzanat vagy váladékozás esetén az orvos tályog vagy sipoly lehetőségét is vizsgálhatja.
A Crohn-betegségnek bélen kívüli tünetei is lehetnek. Egyes betegeknél ízületi fájdalom vagy gyulladás, fájdalmas bőrcsomók, szájüregi fekélyek vagy szemgyulladás jelentkezik. Az ízületi panasz önmagában többféle betegség tünete lehet. A kivizsgálásnál ezért fontos megemlíteni, ha mellette visszatérő hasmenés, hasi fájdalom vagy megmagyarázhatatlan fogyás is előfordul.
Hogyan állapítják meg a betegséget?
A diagnózist a panaszok, a laboreredmények, a tükrözés, a szövettan és a képalkotó vizsgálatok együttes értékelése alapján állítják fel. A vérvizsgálat gyulladásra vagy vérszegénységre utalhat. A székletből mért kalprotektin jelezheti, hogy gyulladás zajlik a bélben. Magas érték más állapotban is előfordulhat, ezért az eredményt a többi lelettel együtt értékelik. A székletvizsgálat a hasonló tüneteket okozó fertőzések tisztázásában is segíthet.
Crohn-betegség gyanújakor a kivizsgálás alapja rendszerint a vastagbéltükrözés a vékonybél utolsó szakaszának megtekintésével, valamint a szövettani mintavétel. Bélultrahang vagy MR-enterográfia segíthet feltérképezni azokat a vékonybélszakaszokat, amelyek tükrözéssel nem érhetők el. Ezek a vizsgálatok a bélfal állapotáról és az esetleges szövődményekről is információt adnak.
Hogyan kezelhető a Crohn-betegség?
A kezelés célja az aktív gyulladás csökkentése, a nyugalmi állapot fenntartása és a szövődmények megelőzése. A gasztroenterológus a gyulladás helye és súlyossága, a korábbi kezelések és az esetleges szövődmények alapján választ terápiát. Fellángoláskor bizonyos esetekben rövid ideig kortikoszteroid adható. A tartós kezeléshez az állapottól függően immunmoduláns, biológiai vagy más célzott gyógyszer jöhet szóba. A kontrollon a tünetek mellett laborvizsgálattal, székletvizsgálattal, képalkotással vagy tükrözéssel is követhetik a gyulladást.
Műtétre például bélelzáródást okozó szűkület, bizonyos sipolyok, tályog vagy gyógyszerrel nehezen kezelhető, körülhatárolt betegség esetén lehet szükség. Az érintett bélszakasz eltávolítása után a gyulladás később kiújulhat, ezért a műtétet követően is fontos a gasztroenterológiai ellenőrzés.
Milyen szerepe van az étrendnek?
Az étrendet a tünetekhez, a tápláltsági állapothoz és az esetleges bélszűkülethez kell igazítani. Fellángoláskor más ételeket tolerálhat a beteg, mint nyugalmi időszakban. Ha a vékonybél érintett, vagy korábban bélműtét történt, külön figyelmet érdemelhet a tápanyagok felszívódása. Tartós fogyás, vérszegénység vagy hiányállapot esetén a gasztroenterológus és a dietetikus együtt segíthet az étrend és a szükséges pótlás megtervezésében.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Visszatérő hasmenés, tartós hasi fájdalom, véres széklet vagy megmagyarázhatatlan fogyás esetén indokolt orvoshoz fordulni. Erős vagy fokozódó hasi fájdalom, ismételt hányás, jelentős haspuffadás és a széklet vagy a szelek elmaradása esetén sürgős ellátásra lehet szükség, mert ezek bélelzáródás jelei lehetnek.
LM
