Kép forrása: pixabay.com
Ha egy vállalat egy távozó kolléga helyére már nem vesz fel újat, vagy kevesebb kezdő pozíciót hirdet meg, a változást először az álláskeresők érzik meg. A 2026-os amerikai kutatások szerint éppen az elhelyezkedés lassulása az egyik legkézzelfoghatóbb változás az AI-nak erősebben kitett foglalkozásokban.
A clevelandi jegybank 2026. november 9-i elemzése az amerikai munkaerőpiacon azt vizsgálta, hogyan változott a munkanélküliség, az elhelyezkedés és a munkahelyről való távozás az AI-nak eltérő mértékben kitett foglalkozásokban. Két, munkafeladatokon alapuló mérőszám szerint a leginkább érintett foglalkozásokban a havi elhelyezkedési arány nagyjából 6 százalékponttal többet romlott, mint a legkevésbé érintetteknél. A meglévő állásokból való távozásnál a kutatók nem találtak következetes összefüggést.
Hasonló jelenséget mutatott ki a Stanford Digital Economy Lab augusztusban frissített munkatanulmánya, amely 2026 júniusáig terjedő amerikai bérszámfejtési adatokra épül. Az AI-nak jobban kitett foglalkozásokban a 22–25 évesek foglalkoztatása 19 százalékkal maradt el attól a szinttől, amelyet akkor értek volna el, ha foglalkoztatásuk a kevésbé érintett kortársaikéval azonos ütemben alakul. A különbség elsősorban a kevesebb felvételből adódott. A tapasztaltabb dolgozóknál a kutatók nem mértek hasonló eltérést.
A 19 százalék tehát a két csoport foglalkoztatási pályája közötti, becsült különbség. Annak megállapításához, hogy ebből mekkora rész tulajdonítható az AI-nak, azt is figyelembe kell venni, hogyan változott ugyanekkor az egyes ágazatokban a kereslet és a vállalatok felvételi hajlandósága.
Miért éppen a pályakezdők érezhetik meg először?
Egy marketingcsapatban egy kezdő munkatárs sokszor azzal tanulja meg a szakmát, hogy hírlevélvázlatokat készít, kampányadatokat rendez és szövegvariációkat ír. Ma ezek egy részét egy tapasztalt kolléga AI segítségével gyorsabban elvégezheti. A tényeket továbbra is ellenőrizni kell, a kampány céljáról dönteni kell, és az ügyféllel is egyeztetni kell. Ha a csapat a felszabaduló időben a meglévő feladatait végzi el, kevesebb oka lehet új embert felvenni. Ha viszont több ügyfelet tud kiszolgálni, a gyorsulásból akár több munka is születhet.
A cégek számára ebből egy hosszabb távú kérdés következik. Ha a kezdő feladatok egy részét automatizálják, hogyan szereznek majd gyakorlatot azok, akikből néhány év múlva önálló munkatársak lesznek? Egy hírlevél első változatának elkészítése például alkalom arra, hogy egy pályakezdő megismerje az ügyfél hangját, megértse a célközönséget, és a szerkesztői visszajelzésből tanuljon. Ha ez a feladat kiesik, más módot kell találni arra, hogy ugyanezt a gyakorlatot megszerezze.
Minden negyedik dolgozó munkáját érintheti a generatív AI
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2025-ös becslése szerint világszerte minden negyedik dolgozó olyan foglalkozásban dolgozik, amelynek feladatait valamilyen mértékben érintheti a generatív AI. A kitettség azt mutatja, hogy a technológia a munkakör egyes feladataiban alkalmazható. Egy adminisztrációs munkakörben például gyorsabbá válhat a dokumentumok előkészítése, miközben az eltérések tisztázása és a jóváhagyás továbbra is emberi feladat. Az ILO szerint az érintett munkaköröknél gyakoribb lehet a feladatok átalakulása, mint a pozíció teljes megszűnése.
A tényleges hatás országonként is eltérhet. Egy dán munkatanulmány az AI-chatbotok használatáról szóló felméréseket kapcsolta össze munkaügyi adatokkal. A kutatók változást láttak a feladatok szervezésében, miközben a keresetben és a nyilvántartott munkaórákban nem mutattak ki érdemi átlagos hatást. A dán és az amerikai vizsgálatok különböző országokat és mutatókat elemeztek. Egy munkakör napi feladatai úgy is átalakulhatnak, hogy a benne dolgozók munkaideje változatlan marad, miközben az új jelentkezőknek nehezebb bekerülniük.
Mit tudunk Magyarországról?
Az Eurostat szerint 2025-ben a felmérésben szereplő, legalább tíz főt foglalkoztató magyar vállalkozások 10,3 százaléka használt valamilyen AI-technológiát, szemben az előző évi 7,3 százalékkal. Az uniós arány 2025-ben 20 százalék volt. Ezek az adatok a technológia terjedését mérik. Ahhoz, hogy a magyarországi munkaerőpiaci hatást is lássuk, a felvételek és az állásmegszűnések alakulását külön kell vizsgálni.
A magyar munkaerőpiacon ezért érdemes figyelni, hogyan alakul a kezdő álláshirdetések száma, milyen tapasztalatot várnak el a munkáltatók, és betöltik-e a megüresedő pozíciókat. A friss amerikai adatok alapján az AI hatásának egyik első, mérhető jele az lehet, hogy ugyanabba a szakmába nehezebb bekerülni, miközben a már ott dolgozók továbbra is állásban maradnak.
Források
- Federal Reserve Bank of Cleveland – Job Finding and Unemployment in the Age of AI, 2026. november 9.
- Stanford Digital Economy Lab – Canaries in the Coal Mine? Six Facts about the Recent Employment Effects of Artificial Intelligence, 2026. augusztusi változat
- Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – Generative AI and jobs: A 2025 update
- National Bureau of Economic Research (NBER) – Large Language Models, Small Labor Market Effects
- Eurostat – AI-t használó vállalkozások, 2024 és 2025
LM
