Kép forrása: pexels.com
2026 augusztusában a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 654 ezer fő, a munkanélkülieké 229 ezer fő volt Magyarországon. A munkanélküliségi ráta 4,7 százalékot tett ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai a foglalkoztatotti létszám mérséklődését mutatják, miközben a részletes mutatók az elhúzódó álláskeresésre is felhívják a figyelmet.
Kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban
A KSH Monitor szerint augusztusban 22 ezerrel volt alacsonyabb a 15–74 éves foglalkoztatottak száma, mint 2025 azonos hónapjában. Ez a közölt, kerekített adatokból számolva megközelítőleg 0,5 százalékos csökkenés.
A június–augusztusi időszak átlagában 4 millió 655 ezer foglalkoztatottat mért a hivatal, 24 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A KSH ugyanakkor ezt a változást mintavételi hibahatáron belülinek jelölte. Ezért a létszámkülönbségből önmagában nem lehet biztos következtetést levonni a foglalkoztatás tartós visszaesésére.
Miért maradhat változatlan a foglalkoztatási arány?
A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya június–augusztusban 75,4 százalék volt, megegyezett az előző év azonos időszakának értékével. A férfiaknál 78,9, a nőknél 71,9 százalékot mért a KSH: a különbség 7 százalékpontot tett ki.
A létszám és az arány eltérő alakulása két okból sem ellentmondás. Egyrészt a közölt foglalkoztatotti létszám a 15–74 évesekre, a fenti arány a 15–64 évesekre vonatkozik. Másrészt a foglalkoztatási arányt a foglalkoztatottak és az adott korcsoport teljes népességének egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg. A népesség változása ezért szintén befolyásolja az eredményt.
Mit tartalmaz a teljes foglalkoztatotti létszám?
A június–augusztusi adatok szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 467 ezren dolgoztak, 36 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbinál. A teljes foglalkoztatotti létszám ezenfelül 66 ezer közfoglalkoztatottat és 122 ezer külföldön dolgozót tartalmazott.
A külföldön dolgozók ebben a statisztikában a magyarországi háztartások külföldön munkát végző tagjai. Az elsődleges munkaerőpiac mutatója őket és a közfoglalkoztatottakat kiszűrve mutatja a foglalkoztatást. A teljes létszám tehát nem azonos a magyarországi vállalkozások alkalmazottainak számával.
Az álláskeresés sokaknál egy évnél tovább tart
A háromhavi időszakban átlagosan 235 ezer munkanélküli volt, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalékot ért el. A férfiaknál 4,5, a nőknél 5,1 százalék volt a mutató.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,7 hónap volt. A munkanélküliek 33,7 százaléka több mint egy éve keresett állást; arányuk egy év alatt 4,2 százalékponttal emelkedett. A három hónapnál rövidebb ideje keresők aránya 3 százalékponttal, 42,6 százalékra csökkent.
Ez az eloszlás arra utal, hogy az álláskeresők jelentős részének tartós nehézséget jelent az elhelyezkedés. Az átlagos időtartam ugyanakkor nem előrejelzés: nem azt jelenti, hogy egy most munkát kereső ember várhatóan pontosan 11,7 hónap alatt talál állást.
Miért különbözik a havi és a háromhavi munkanélküliségi ráta?
Az augusztusi 4,7 százalék és a június–augusztusi 4,8 százalék eltérő időszakra és számításra vonatkozik. A havi értékeket modellbecsléssel határozzák meg, a háromhavi átlagadatokat közvetlenül a munkaerő-felmérésből becsülik. A részletes helyzetértékelésben ezért a háromhavi adatokat is érdemes figyelembe venni.
A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek arányát mutatja a gazdaságilag aktívak, vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes körében. A statisztikai besoroláshoz a munkavégzés hiánya mellett aktív álláskeresés és két héten belüli munkába állási lehetőség is szükséges.
Milyen következtetés vonható le az adatokból?
A változatlan foglalkoztatási arány mellett a tartós álláskeresők növekvő részesedése figyelmet érdemel. A létszámadatok megítélésénél azonban számolni kell a mintavételi bizonytalansággal, az eltérő korcsoportokkal és időszakokkal is.
Forrás: KSH – Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2026. augusztus, a kapcsolódó módszertani tájékoztató és a KSH Monitor.
LM
