Kép forrása: pexels.com
A magyarországi turisztikai szálláshelyeken közel 1,6 millió vendég 3,8 millió vendégéjszakát töltött el 2026 szeptemberében. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a vendégek száma 3,3, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A visszaesés azonban eltérően érintette a szálláshelyeket: miközben a kereskedelmi szálláshelyek több vendéget fogadtak, a magán- és egyéb szálláshelyeken jelentős csökkenést mértek.
A szeptemberi adatok alapján a turizmus teljesítményét nem lehet pusztán a bevételek vagy az érkezések számával jellemezni. A vendégforgalom mérséklődése mellett a szálláshelyek összes bruttó árbevétele emelkedett, a külföldiek vendégéjszakáinak száma pedig lényegében az előző évi szint közelében maradt. Az országos átlag mögött jelentős különbségek húzódnak meg a vendégkör, a szállástípus és az úti cél szerint is.
A kereskedelmi szálláshelyek növekedtek, a magánszállások visszaestek
A szeptemberi vendégek 74 százaléka kereskedelmi szálláshelyet választott. Ebben a körben az érkezők száma 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, miközben a magán- és egyéb szálláshelyeken 16 százalékkal kevesebb vendéget regisztráltak.
Ez a különbség a hónap egyik legfontosabb fejleménye. Az országos visszaesés nem jelentett minden szálláshelytípusnál csökkenést: a kereskedelmi szálláshelyek összességében bővíteni tudták vendégforgalmukat, a magán- és egyéb szálláshelyek viszont mind a belföldi, mind a külföldi piacon veszítettek az előző évi vendégszámból.
Különösen a külföldi kereslet alakult kedvezőtlenül az utóbbi csoportban. A magán- és egyéb szálláshelyekre érkező külföldiek száma 24 százalékkal esett vissza, míg a belföldieké 4,5 százalékkal csökkent.
Az adatok a forgalom szállástípusok közötti megoszlásának változását mutatják. Azt ugyanakkor önmagukban nem bizonyítják, hogy a korábban magánszállást választó vendégek közvetlenül a szállodákhoz pártoltak volna át. Ehhez a foglalási szokások, az elérhető kapacitások és az egyes vendégcsoportok részletesebb vizsgálata lenne szükséges.
A belföldi vendégek kevesebbet utaztak és kevesebb éjszakát töltöttek el
Szeptemberben 768 ezer belföldi vendég közel 1,7 millió vendégéjszakát töltött el a hazai turisztikai szálláshelyeken. A vendégszám 2,3, a vendégéjszakák száma 2,4 százalékkal maradt el az előző év szeptemberitől.
A két mutató közel azonos ütemű csökkenése arra utal, hogy a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje összességében alig változott. A mérséklődő forgalom elsősorban a kevesebb regisztrált érkezésben jelent meg.
A kereskedelmi szálláshelyeken 564 ezer belföldi vendéget és 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak. Az ide érkező belföldi vendégek 74 százalékát szállodák fogadták, amelyekben a hazai vendégek száma 1,1 százalékkal emelkedett. A szállodák tehát a belföldi piac általános gyengülése mellett is növekedést értek el.
Területenként szintén eltérő volt a kép. A belföldi vendégek száma a Bük–Sárvár turisztikai térségben 3,6 százalékkal nőtt, ami a közölt térségi összevetésben a legnagyobb emelkedést jelentette. A legnagyobb, 10 százalékos csökkenést a Sopron–Fertő térségben mérték. Budapesten 0,6, a Balatonnál 5,3 százalékkal kevesebb belföldi vendég érkezett a szálláshelyekre.
Kevesebb külföldi vendég, hosszabb átlagos tartózkodás
A külföldi vendégek száma szeptemberben 832 ezer volt, 4,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor mindössze 0,3 százalékkal mérséklődött, és megközelítette a 2,2 milliót.
A vendégszám és a vendégéjszakák eltérő változásából az következik, hogy a külföldiek átlagosan hosszabb ideig maradtak. A közölt változási ütemek alapján az egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma hozzávetőleg 4,1 százalékkal emelkedett. Ez számított arány, amely a KSH két forgalmi mutatójának összevetéséből adódik.
A hosszabb tartózkodás részben ellensúlyozta az érkezések visszaesését. Szállásadói szempontból ez lényeges különbség: a kevesebb vendég nem feltétlenül jár együtt ugyanakkora arányú éjszakaszám-csökkenéssel.
A kereskedelmi szálláshelyeken 622 ezer külföldi vendég mintegy 1,6 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek 82 százalékát szállodák fogadták, ahol a külföldi érkezők száma 4,7 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a magán- és egyéb szálláshelyeken mért 24 százalékos visszaesés erős különbséget jelez a két szálláshelycsoport teljesítménye között.
Bük–Sárvár mindkét vendégkörben erősödött
A külföldi vendégek számának legnagyobb növekedését is a Bük–Sárvár térségben mérték: itt 13 százalékos bővülést regisztráltak az előző év szeptemberéhez képest. A térség így a belföldi és a külföldi vendégek körében egyaránt növelni tudta forgalmát.
A legnagyobb külföldivendégszám-csökkenés Szegeden és térségében következett be, 11 százalékos mértékben. Budapesten 5,9, a Balatonnál 4,9 százalékkal kevesebb külföldi vendég szállt meg.
Budapest és a Balaton esetében tehát mindkét vendégkör létszáma csökkent. A fővárosban a külföldi, a Balatonnál a belföldi vendégszám mérséklődése volt valamivel erőteljesebb. Az országos adatokból ugyanakkor nem lehet egy-egy település vagy szálláshely teljesítményére közvetlen következtetést levonni.
A bevételnövekedés nem jelent automatikusan javuló jövedelmezőséget
A turisztikai szálláshelyek összes bruttó árbevétele szeptemberben 107,5 milliárd forintot tett ki. Ez folyó áron 3,4 százalékos növekedés az előző év azonos hónapjához képest.
Mivel a vendégéjszakák száma közben 1,2 százalékkal csökkent, az egy vendégéjszakára jutó összes bruttó árbevétel számított értéke hozzávetőleg 4,7 százalékkal emelkedett.
Ezt azonban nem lehet azonosítani a szobaárak ugyanekkora növekedésével. Az összes árbevétel alakulását a szálláshelyi szolgáltatások összetétele, a vendégek költése és a forgalom szállástípusok közötti megoszlása is befolyásolhatja.
A folyó áras bevételbővülésből a nyereség változására sem lehet következtetni. A jövedelmezőség megítéléséhez az üzemeltetési, munkaerő- és egyéb költségek alakulását is ismerni kellene. A szeptemberi közlemény alapján annyi állapítható meg biztosan, hogy a szálláshelyek kevesebb vendégéjszaka mellett magasabb nominális árbevételt értek el.
Mérséklődött a SZÉP-kártyás költés
A Széchenyi-pihenőkártyával fizetett összeg közel 2,3 milliárd forint volt a turisztikai szálláshelyeken. A kártyatulajdonosok folyó áron 5,9 százalékkal kevesebbet költöttek, mint egy évvel korábban.
A csökkenés nagyobb volt a belföldi vendégéjszakák 2,4 százalékos visszaesésénél. Ez arra utal, hogy a SZÉP-kártyás költés alakulását a belföldi forgalom mérséklődésén túl más tényezők is befolyásolták. A közleményből azonban nem derül ki, milyen szerepe volt ebben például a fizetési módok változásának vagy a felhasználható egyenlegek alakulásának.
Az első kilenc hónapban is a külföldi vendégszám csökkent
A január–szeptemberi összesítésben csaknem 15 millió vendéget regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában.
A belföldi vendégek száma 0,7 százalékkal, 7,7 millióra nőtt, a külföldieké viszont 3,1 százalékkal, közel 7,3 millióra csökkent. A két vendégkör tehát eltérő pályát mutatott: a hazai érkezések enyhe növekedése mellett a külföldi vendégszám visszaesése lefelé húzta az összesített mutatót.
A szeptemberi belföldi csökkenés eközben azt jelzi, hogy az első kilenc hónap mérsékelt növekedése nem jelentett minden hónapban bővülést.
Mit mutatnak az adatok a szállásadóknak?
Szeptemberben összesen 26 478 turisztikai szálláshely fogadott vendégeket, közülük 2734 kereskedelmi, 23 744 pedig magán- és egyéb szálláshely volt. A kereskedelmi szálláshelyek között 1017 szálloda és 1069 panzió működött a hónap legalább egy részében. Ezek darabszámok, így önmagukban nem mutatják meg a férőhelykapacitást vagy a kihasználtságot.
A szeptemberi eredmények alapján a szállásadók számára különösen fontossá válik a saját vendégkör és a helyi kereslet pontos követése. Más helyzetet jelez a kevesebb foglalás hosszabb tartózkodással, mint az érkezések és az éjszakaszám egyidejű visszaesése. Ugyanígy eltérő intézkedést indokolhat a külföldi kereslet gyengülése és a belföldi vendégek elmaradása.
A magán- és egyéb szálláshelyek jelentős forgalomcsökkenése indokolttá teszi az értékesítési csatornák, az árak és a vendégösszetétel áttekintését, de az országos adat önmagában nem ad alapot általános árcsökkentésre. Ehhez a helyi versenytársak, a foglalási előrejelzések és a működési költségek ismerete is szükséges.
A szeptemberi turizmus fő jellemzője így az eltérő teljesítmények együttélése volt: a kereskedelmi szálláshelyek növelték vendégszámukat, a magán- és egyéb szálláshelyek visszaestek, miközben az ágazat összes nominális bevétele emelkedett. A következő hónapok adatai mutathatják meg, hogy ezek a különbségek tartósabb piaci változást jeleznek-e.
Forrás: a KSH „Turisztikai szálláshelyek forgalma, 2026. szeptember” című, bemásolt gyorstájékoztatója. A számított arányokat a cikk külön jelzi.
LM
