Kép forrása: pexels.com
Van egy ember szinte minden családban, aki pontosan tudja, mikor kell a gyereket fogorvoshoz vinni, mikor jár le a nagymama receptje, mikor esedékes a férje laborvizsgálata, és hogy a legkisebbnek idén már esedékes a szemészeti kontroll. Ez az ember gyakran hónapok óta halogatja, hogy saját magának is időpontot kérjen.
„A család egészségügyi menedzsere sokszor az egyetlen ember, akinek nincs időpontja a saját orvosához” – mondja Gelei-Tóth Gabriella pénzügyi tanácsadó, ember casco szakértő, aki Hivatásos Jótálló néven segít ügyfeleinek személyre szabott pénzügyi és biztosítási védőhálót kialakítani. A jelenség sokkal többről szól, mint néhány elhalasztott szűrővizsgálatról. Arról, hogyan működnek ma a családok, és arról is, hogyan gondolkodnak magukról a nők.
Miért pont a nők lesznek a család egészségügyi menedzserei?
Talán azért, mert a gondoskodás ritkán egyszeri nagy döntésekből áll. Inkább száz apró feladatból. Egy telefon a gyerekorvosnak, egy emlékeztető a laborról, egy recept kiváltása hazafelé, egy időpont, amit még át kell tenni jövő hétre.
Ezek önmagukban jelentéktelennek tűnnek. Együtt viszont kialakítanak egy szerepet: lesz valaki, aki fejben tartja az egész család egészségét. És ez a valaki a legtöbb családban a nő. Csak akkor vesszük észre, hogy ez munka, amikor egy időre senki nem emlékszik arra, mikor jár le a recept, ki mikor megy kontrollra, vagy hogy a gyerek szemészeti vizsgálata már két hete esedékes lenne…
Amikor a család központi szervezője megbetegszik, nem egyszerűen egy családtag lesz beteg. Az egész rendszer működése borul fel. Ember casco szakértőként Gelei-Tóth Gabriella gyakran azt látja, hogy a családok nem akkor kerülnek igazán nehéz helyzetbe, amikor bekövetkezik egy betegség, hanem jóval korábban: amikor senki sem gondol arra, mi történne, ha a család „egészségügyi menedzsere” hosszabb időre kiesne.
Szerinte a legtöbb nő nem tudatosan hanyagolja el magát, egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy mindenki más szükséglete megelőzi a sajátját. Majd ha túl leszünk ezen a héten. Majd ha elkezdődött az iskola. Majd ha kevesebb lesz a munka. Majd ha mindenki más rendben van. A "majd" pedig könnyen évekké, életstratégiává válik.
Mikor válik a gondoskodás önfeladássá?
A gondoskodás önmagában érték. A kérdés inkább az, hol húzódik a határ aközött, hogy figyelünk másokra, és aközött, hogy saját magunkról végleg megfeledkezünk. A legtöbb nő ezt a határt észrevétlenül lépi át. Nem egyik napról a másikra, hanem apró döntésekkel. Még egy hét halogatás, még egy lemondott időpont, még egy vizsgálat, ami ráér. A gondoskodás nem attól válik önfeladássá, hogy másokra figyelünk, sokkal inkább attól, hogy közben saját magunkat kivesszük a körből.
„A nők túl gyakran saját magukon spórolnak – időt, figyelmet és egészséget” – figyelmeztet a szakértő. „A gondoskodás érték, az önfeladás azonban nem az. A saját egészségünkről gondoskodni nem valami olyasmi, amit akkor csinálunk, ha már mindenki mással végeztünk. Ez is a család iránti felelősség része.”
Láthatatlan munka, láthatatlan kockázat
A saját egészségünkről gondoskodni nem önzés. Éppen ellenkezőleg: ez az egyik legfontosabb módja annak, hogy hosszú távon is jelen tudjunk lenni azok mellett, akikről nap mint nap gondoskodunk. A felelős gondoskodás pedig nem ér véget a szűrővizsgálatnál.
Amikor az öngondoskodásról beszélünk, legtöbbször az jut eszünkbe, hogy elmegyünk-e végre a nőgyógyászhoz, időben kérünk-e időpontot a szűrésekre, komolyan vesszük-e a tüneteinket. Pedig van egy másik kérdés is, amit ugyanilyen ritkán teszünk fel magunknak.
Mi történne a családoddal, ha holnap fél évre kiesnél? Ki vinné a gyereket különórára? Mi történne a családi bevétellel? Miből fizetnétek a plusz egészségügyi kiadásokat? Gelei-Tóth Gabriella szerint a valódi öngondoskodás itt válik teljessé. „A saját egészségünkről gondoskodni nemcsak azt jelenti, hogy időben elmegyünk orvoshoz, hanem azt is, hogy felkészülünk azokra a helyzetekre, amikor segítségre szorulunk. Ebbe ugyanúgy beletartozhat egy jól megválasztott egészségbiztosítás.”
Ugyanakkor hangsúlyozza, nincs mindenkire érvényes megoldás. Más biztonságot keres egy kisgyerekes család, egy egyedülálló nő vagy egy nyugdíj előtt álló házaspár. Ezért szerinte nem a biztosításból, hanem mindig az élethelyzetből kell kiindulni. Mindig azzal kell kezdeni, hogy az adott ember milyen élethelyzetben van, mi jelenti számára a legnagyobb kockázatot, és mekkora összeget tud erre úgy félretenni, hogy az hosszú távon is vállalható legyen.
A legdrágább vizsgálat sokszor az, amelyik elmarad
Miért gondoljuk, hogy velünk úgysem történhet semmi? A saját egészségünk nem az a feladat, amelyet mindig el lehet halasztani. A halogatásnak nemcsak egészségügyi ára lehet. Egy komolyabb betegség, műtét vagy hosszabb felépülés a család pénzügyeit is pillanatok alatt átrendezheti. Kieshet jövedelem, magánvizsgálatokra lehet szükség, és olyan költségek jelenhetnek meg, amelyekkel korábban senki nem számolt.
Sok nő mindenkinek épít védőhálót maga körül, egyedül saját magának nem. Pedig talán éppen ez a családról való gondoskodás egyik legfontosabb formája. Hiszen a család biztonsága sokszor ott kezdődik, hogy a róla gondoskodó nő is biztonságban van.
LM
