Kép forrása: pixabay.com
2025. november 10–14. között nemzetközi kampány indul az alultápláltság visszaszorításáért. Világszerte szakmai szervezetek és orvosi társaságok közösen hívják fel a figyelmet a beteg-alultápláltság súlyos következményeire. Az Európai Klinikai Táplálkozási és Anyagcsere Társaság (ESPEN) által indított Alultápláltság Hete kezdeményezés célja az, hogy mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók, valamint a döntéshozók is jobban megértsék, hogy a gyógyuláshoz szükség van megfelelő tápláltsági állapotra. A kampányhoz a magyar ONCA munkacsoport is csatlakozik, amely a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság, valamint a Betegszervezetek Országos Egyesülete összefogásával jött létre 2023-ban.
Az alultápláltság, mely Európában legalább 30 millió embert érint, egy sokszor rejtett, de súlyos probléma, főként, ha betegséggel társul. A nutritionDay felmérése szerint minden negyedik kórházi beteg alultáplált, vagy annak kockázatának van kitéve, ami nemcsak a felépülést lassítja, hanem megnöveli a szövődmények kockázatát és gyakoribb kórházi ellátást igényel. A kezelés pedig akár háromszor drágább lehet a hosszabb kórházi tartózkodás és a gyengébb eredmények miatt.
Többek között ezért is indokolt az Alultápláltság Hete kampány, amit az Európai Klinikai Táplálkozási és Anyagcsere Társaság (ESPEN) és partnerei indítottak el a probléma visszaszorításáért. Törekvéseikhez hazánkat képviselve a magyar ONCA munkacsoport is csatlakozott. A cél az, hogy minden beteg minden ellátási szinten megkapja a számára szükséges táplálást, és az alultápláltság felismerése és kezelése nagyobb hangsúlyt kapjon az egészségügyi ellátásban.
„A betegséghez kapcsolódó alultápláltság növeli a kórházi kezelés és tartózkodás hosszát, a kórházi költségeket, a fertőzés veszélyét, rontja az életminőséget és végső soron növeli a mortalitást – figyelmeztet Dr. Sahin Péter, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság elnöke. – Nem nyújthatunk magas színvonalú orvosi ellátást, ha közben figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy milyen tápláltsági állapotban van a beteg. A kórházi felvételt követő 24-48 órán belül kötelező lenne a kórházban felvételt nyert betegek tápláltsági állapotának szűrése. Ez a feltétele a korai táplálásterápia bevezetésének. A hazai gyakorlat fejlesztéséhez, az alultápláltság elleni hatékony fellépés érdekében a szakma és a szakmapolitika még szorosabb összefogására lesz szükség a jövőben.”
A táplálásterápia bizonyítottan hatékony és biztonságos kezelési forma, amely javítja a betegek életminőségét és gyógyulási esélyeit. Az alultápláltság felismerése azonban még mindig hiányos. Az orvosképzésben gyakran kevés szó esik a táplálkozástudományról, az európai orvosi tantervek 30%-ában egyáltalán nincs klinikai táplálkozási oktatás.
„Nagyon fontosnak tartottam, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is csatlakozzon a kezdeményezéshez, hiszen tanult szakmánk a táplálkozástudomány, és ennek egyik ágát, a klinikai dietetikát nagyon sokan művelik közülünk. A táplálásterápia bizonyítottan hatékony és biztonságos kezelési forma. Javítja a betegek életminőségét, gyógyulási esélyeit és túlélését. Meggyőződésünk, hogy a gyógyító teamekben helye van a dietetikusnak, mert a betegek megfelelő táplálása igazoltan hozzájárul a kezelésük sikeréhez, ennek hiánya viszont ronthat a hatásosságon” – nyilatkozta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.
„A táplálkozás minden ember alapvető joga, ezért a táplálási ellátás is megillet mindenkit, aki erre önállóan nem képes – jelentette ki Prof. Dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke. – A betegek gyógyulási esélyei és életminősége a legfontosabb, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a rossz tápláltsági állapotú betegek kezelésének költségei akár háromszoros terhet róhatnak az egészségügyi kasszára az elhúzódó kórházi tartózkodás és a gyengébb hatásfok miatt.”
„Közös érdekünk, hogy minél szélesebb körben tudatosítsuk az emberekben az alultápláltság jelentőségét, hiszen minden beteg szeretne gyorsan felépülni, amely elképzelhetetlen megfelelő, személyre szabott táplálkozás nélkül” – erősítette meg Koltai Tünde, a Betegszervezetek Országos Egyesületének elnöke.
A szakértők szerint a megoldás kulcsa a tudatosítás és a korai felismerés. Itt az idő cselekedni, mert a tápláltsági állapot figyelmen kívül hagyása a betegellátás egyik legnagyobb hiányossága. Javítani kell az oktatást, az együttműködést és a mindennapi gyakorlatot a betegellátásban, mert ez életeket menthet.
LM
