Kép forrása: Lg.com
Napjaink egyre nagyobb részét töltjük digitális eszközök előtt: számítógépek, laptopok, tabletek és okostelefonok formálják munkánkat, tanulásunkat és szórakozásunkat. Azonban a rendszeres képernyőhasználat rövid- és hosszútávon is hatással lehet szemünk egészségére, éppen ezért nem mindegy, milyen kijelző előtt ülünk. Október, a látás hónapja apropóján, az LG felkérésére Dr. Szabóki Sarolta Gabriella, a Sasszemklinika szemész szakorvosa foglalta össze, mire érdemes odafigyelnünk.
A Sasszemklinika szemész szakorvosa szerint a szemeink védelme, a képernyőhasználati szokások tudatos alakítása és az életmódbeli tényezők is hatással lehetnek szemeink egészségére. Az LG szerint pedig nem mindegy, milyen képernyőt használunk.
Rövid- és hosszútávú hatások
„A gyermekek esetében 8–10 éves kor alatt nem javasolt a rendszeres digitális eszközhasználat. Ezt követően is a napi képernyőidő ne haladja meg az egy órát, és amennyi időt képernyő előtt tölt, legalább ugyanannyit töltsön a szabadban” – hívja fel a figyelmet Dr. Szabóki Sarolta Gabriella. A szakorvos szerint a rövid idejű képernyőhasználat önmagában nem okoz szemészeti problémát, a hosszabb távú expozíció azonban hozzájárulhat a rövidlátás kialakulásához vagy romlásához.
A felnőttek esetében a rövid ideig tartó eszközhasználat – ha megfelelő korrekcióval, azaz szükség esetén szemüvegben, kontaktlencsében történik – nem okoz gondot. Hosszabb távon azonban a szemfelszín kiszáradhat, ami irritációt, fájdalmat és vörösséget okozhat. „A gyakori dörzsölés rövid távon enyhítheti a panaszokat, hosszabb távon azonban akár a szaruhártya szöveti elváltozásaihoz is vezethet” – figyelmeztet a szakorvos.
Digitális szemfáradtság és kék fény
Érdemes odafigyelni a figyelmeztető jelekre: „a Computer Vision Syndrome, azaz a digitális szemfáradtság valós jelenség, amely hosszabb távú, nem megfelelően korrigált képernyőhasználat során alakulhat ki. Tünetei a szemfáradtság, homályos látás, száraz szem és kötőhártya-irritáció, súlyosabb esetben pedig a szaruhártya felső rétegének enyhe vizenyője vagy gyulladása” – árulja el a Sasszemklinika orvosa.
A megfelelő korrekció mellett érdemes külön figyelmet fordítani a kijelzők által kibocsátott, gyakran emlegetett kék fényre is. A kék fény, más néven nagy energiájú látható (HEV) fény, a látható fény spektrumának azon része, amelynek hullámhossza 380 és 500 nm között van. Bár a napfény természetes forrása, a digitális kijelzők megsokszorozzák a szemünket természetesen érő kék fény mennyiségét. Ma már köztudott, hogy a kék fény gátolja az elálmosodásért felelős melatonin hormon termelődését, azonban kevéssé ismert a szemeinkre gyakorolt hatása.
„A 380–440 nm közötti kék-ibolya tartomány különösen káros hatású, és feltételezhetően a fotoretinitisz (a retinát érő nagy energiájú fény okozta károsodás) egyik oka. A kék fény a kötőhártya és a szaruhártya fájdalmas gyulladását is okozhatja, károsíthatja a szemlencsét (például szürkehályog kialakulásával), és főként a retinát (makula-degeneráció)” – magyarázza Dr. Szabóki Sarolta Gabriella. „Ezek a hatások természetesen nem azonnal, hanem hosszú távon alakulhatnak ki, éppen ezért, ha sok időt töltünk képernyők előtt, már most érdemes odafigyelnünk a szemünkbe jutó kék fény mennyiségére.”
De mit tehetünk?
A kék fény káros hatásai ellen többféle módon védekezhetünk. A szakorvos szerint a kékfényszűrős szemüvegek és a szoftveres szűrők is hatékonyak lehetnek a káros hatások mérséklésében.
Azzal is sokat tehetünk szemeink egészségének megóvásáért, ha a monitort kellő távolságból, ideális esetben 70-100 cm-ről, a laptopot, tabletet és telefont pedig 30-40 cm-ről nézzük. A fényerő kapcsán nincs ehhez hasonló, mindenkire érvényes ökölszabály: idősebb korban – különösen kezdődő szürkehályog esetén – például erősebb fényre lehet szükség a megfelelő láthatósághoz, míg fiatalabb korban alacsonyabb fényerő is kényelmes lehet. Fontos, hogy a fényerő kapcsán ne gondolkodjunk szélsőségekben, ugyanis a túl erős és a túl kevés fény is a szem megerőltetésével járhat. A beállítások megadásakor a legfontosabb szempont a komfortérzet – különösen aprólékos munkavégzés esetén.
Életmódbeli tényezők
„Hosszas képernyőhasználat során gyakori, hogy a fókuszált figyelem miatt háttérbe szorulnak a reflexek, azaz csökken a pislogások száma. Erre érdemes tudatosan odafigyelnünk munka közben, hiszen szemeinket a pislogással hidratáljuk. Ha már jelentkeznek az olyan panaszok, mint a szúró, égő érzet vagy az idegentest-érzés, javasolt a szemek hidratálása. Enyhébb panaszok esetén megoldást nyújthatnak a vízbázisú műkönnyek, súlyosabb esetben azonban válasszunk olyan tartósítószer-mentes szemcseppet, amely a szemünk felszínét borító réteg, a könnyfilm lipid- és mucinrétegeit is támogatja. A könnyfilm ugyanis három rétegből áll: egy külső lipidrétegből, egy középső vizes rétegből és egy belső mucinrétegből. Míg a lipidréteg a könny párolgását csökkenti, a vizes réteg táplálja és védi a szaruhártyát, a mucinréteg pedig biztosítja, hogy a vizes réteg megtapadjon a szemfelszínen. Ahhoz, hogy panaszmentesen dolgozhassunk, mindhárom rétegnek el kell látnia a feladatát” – magyarázza a szakorvos, felhívva a figyelmet arra, hogy amennyiben a panaszok nem enyhülnek, rosszabbodnak, vagy a látásélesség romlik, mindenképp érdemes felkeresnünk egy szemészeti szakrendelést.
Nem mindegy, mit nézünk
Az sem mindegy, hogy milyen technológiájú kijelző van előttünk. A „szemkímélő kijelző” tanúsítvánnyal megjelölt modellek – ilyenek például az LG OLED monitorjai – bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél. A német TÜV Rheinland mérnökei a tanúsítvány kiadásakor nem csak a kékfénykibocsátást, hanem a szemre ható egyéb tényezőket is figyelembe vesznek: a komplex vizsgálat során például többek között a vibrálás mértékét és a képminőséget is értékelik. A tesztek során kiderült, hogy ezeken az OLED paneleken szinte alig tapasztalható vibrálás (0,87%), ami szintén kimagasló érték még a csúcskategóriás LCD panelekhez képest is, amelyek esetében ennek duplája a jellemző. A paneleket az Underwriter Laboratories (UL) monitorok esetében is megvizsgálta, amelyekről kiderült, hogy szintén alacsony kékfény-kibocsátásúak, valamint vibrálás és káprázásmentesek.
Az ideális képernyőidő
Bármilyen kijelzőről is legyen szó, a legkönnyebben azzal óvhatjuk a szemeinket, ha kevesebb időt töltünk a képernyők előtt. Míg gyermekek esetében a már említett napi egy órás időkorlátot érdemes szem előtt tartani, felnőttek esetében nehezebb pontos időkeretet meghatározni, különösen, ha a munkavégzés is számítógéphez kötött. „Ilyen esetekben ajánlott a 20–20–20 szabály: minden 20 perc képernyőidő után legalább 20 másodpercig nézzünk 5–6 méter távolságba, ezzel lazítva a szemizmokat. Ha lehetőségünk van rá, óránként tartsunk 10 perc képernyőmentes szünetet. Szabadidőnkben pedig igyekezzünk kerülni a további képernyőhasználatot, és inkább távolra tekinteni, a szem pihentetése érdekében” – javasolja a Sasszemklinika szemész szakorvosa.
LM
