Kép forrása: freepik.com
A munkahelyi stressz a modern kor egyik legelterjedtebb jelensége. Bár kevesen beszélnek róla nyíltan, a dolgozók nagy része nap mint nap szembesül vele. A statisztikák szerint Európában minden harmadik munkavállalót érintenek a stressz okozta problémák – legyen szó kimerültségről, szorongásról vagy a teljesítmény folyamatos csökkenéséről.
A szakértők több okot is megneveznek, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi feszültséghez. A leggyakoribb a túlzott munkaterhelés: a szoros határidők, az állandó túlórák és az elvárások sokszor irreálisan magasra helyezik a lécet. Emellett komoly nyomást jelent a bizonytalanság is – az állás elvesztésétől való félelem, a munkahelyi átszervezések vagy a jövő kiszámíthatatlansága. A konfliktusos munkahelyi kapcsolatok és a vezetői támogatás hiánya tovább fokozhatják a feszültséget.
Látható és rejtett jelek
A munkahelyi stressz nem mindig jelentkezik látványosan. Gyakran apró tünetek figyelmeztetnek: a tartós fáradtság, az alvászavar, a gyakori fejfájás vagy az ingerlékenység. Máskor a teljesítményromlás, a motiváció elvesztése jelzi, hogy valami nincs rendben. Ha mindez hosszú távon fennáll, a kiégés szinte elkerülhetetlen.
Mit lehet tenni?
A megoldás nem egyszerű, de több szinten is kereshető. Egyéni szinten sokat segíthet a rendszeres testmozgás, a pihenés és a stresszkezelő technikák elsajátítása. A munkahelyeknek ugyanakkor felelősséget kell vállalniuk: a rugalmas munkaidő, a tisztességes munkaszervezés és a támogató légkör kulcsfontosságú. Társadalmi szinten pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a mentális egészség megőrzése – hiszen a stressz nemcsak az egyént, hanem a gazdaság egészét is érinti.
A digitalizáció újabb kérdéseket vet fel. Az állandó online jelenlét, a munka és a magánélet közötti határok elmosódása sokaknál további stresszforrás. Miközben a technológia gyorsítja a munkavégzést, gyakran azt is jelenti, hogy soha nem kapcsolhatunk ki igazán.
