Kép forrása: pexels.com
Az első munkanap sokszor nem csak arról szól, hogy „be kell menni dolgozni”. Jogilag is van néhány alap, amit érdemes tisztán látni: mikortól indul a munkaviszony, mi kell ahhoz, hogy a munkakezdés szabályos legyen, és mit kérhetsz (vagy várhatsz el) már az elején.
Mikor indul a munkaviszony, és mi van, ha nincs dátum a szerződésben?
A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre. A kezdőnapot ideális esetben pontosan rögzítik a szerződésben, és ez az a dátum, amihez később több határidő és kötelezettség is igazodik. Ha viszont a munkaszerződésből kimarad a munkaviszony kezdete, akkor a törvény ad egy alapértelmezést: a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha kedden aláírtál, és a papír nem mondja ki, mikortól indulsz, akkor jogilag szerdától számít a munkaviszony.
Aláírtad a szerződést, de csak később kezdesz dolgozni?
Teljesen gyakori, hogy a szerződést előbb aláírják, a tényleges munkakezdés pedig csak napokkal vagy hetekkel később jön. Ilyenkor sem „lebeg” a helyzet: a Munka Törvénykönyve szerint a felek ebben az időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Magyarul, ha aláírtátok, akkor a jóhiszemű együttműködés elvárás, nem az, hogy egyik fél hirtelen eltűnik vagy visszalép minden indok nélkül. Ugyanakkor a törvény azt is kezeli, hogy előfordulhat lényeges körülményváltozás: ilyenkor elállásra lehetőség van, ha a változás a teljesítést lehetetlenné teszi, vagy aránytalan sérelemmel járna.
Munkakezdés papír nélkül? Nem jó ötlet
A munkaszerződést írásba kell foglalni. Ez az egyik legfontosabb alap, mert vita esetén a bizonyíthatóság kulcsa a rendben megírt és aláírt dokumentum. Ha az írásbeliség elmarad, a törvény külön szabályt ad: az érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, és csak a munkába lépést követő 30 napon belül. Ezért a „majd holnap aláírjuk” típusú munkakezdés a munkavállaló szempontjából kockázatos, és a legbiztonságosabb, ha az első nap előtt már minden papír a helyén van.
Mi az, amiben kötelező megállapodni?
A Munka Törvénykönyve azt is kimondja, mi a munkaszerződés kötelező minimuma: a feleknek meg kell állapodniuk legalább a munkakörben és az alapbérben. Ezek nélkül nehéz tiszta helyzetet teremteni, és később egy félreértésből könnyen komoly vita lehet. Természetesen sok minden más is szerepelhet a szerződésben, de ez a két pont az, aminek mindenképp benne kell lennie.
Mit jelent a szabályos munkakezdés a gyakorlatban?
A munkakezdés nem csak adminisztráció, hanem a munkavállaló oldalán kötelezettség is: a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban meg kell jelenni, és munkaidőben rendelkezésre kell állni. Ez nagyon egyszerű mondat, mégis itt szokott elcsúszni a legtöbb helyzet. Ha például nem egyértelmű, hogy pontosan hol kell jelentkezni, vagy ki fogad az első napon, abból könnyen lehet késés, rossz benyomás, vagy felesleges feszültség. Éppen ezért teljesen életszerű és hasznos, ha még a kezdés előtt kérsz egy rövid, írásos megerősítést: mikor, hol, kit kell keresni, és mi lesz az első nap menete.
Próbaidő: mikortól ketyeg, mennyi lehet?
A próbaidőt a munkaszerződésben lehet kikötni, és a munkaviszony kezdetétől számít. Alapesetben legfeljebb három hónapig tarthat. Ha rövidebb próbaidőt állapítottatok meg, akkor egyszer meg is hosszabbítható, de összességében így sem lehet több három hónapnál. Bizonyos esetekben kollektív szerződés alapján a próbaidő akár hat hónap is lehet, ezért a próbaidős szabályoknál mindig érdemes a konkrét munkáltatói környezetet is nézni.
Milyen tájékoztatást kell megkapnod a munkaviszony elején?
Sokan még mindig úgy tudják, hogy a munkáltató 15 napon belül köteles tájékoztatni a fontos feltételekről, de a hatályos Munka Törvénykönyve ennél szigorúbb: a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül köteles írásban tájékoztatni többek között arról, ki gyakorolja a munkáltatói jogkört, mi a munkaviszony tartama és alapvető kerete, mi a munkahely, mik a feladatok, hogyan alakul a munkaidő beosztása, mikor és hogyan történik a bérfizetés, milyen juttatások vannak, hogyan működik a szabadság, és mik a felmondás fő szabályai. Ez a tájékoztató a rendezett munkaviszony egyik legjobb alapja, mert később sok félreértést megelőz.
Gyors ellenőrző lista munkakezdés előtt
A legtöbb kellemetlenség megelőzhető pár egyszerű lépéssel. Munkakezdés előtt legyen meg az írásbeli, aláírt munkaszerződés, és legyen benne a munkaviszony kezdete, vagy legalább tudd, mi számít kezdőnapnak, ha a dátum kimaradt. Ellenőrizd, hogy a munkakör és az alapbér rögzítve van. Praktikusan kérj egy rövid írásos visszaigazolást arról is, mikor és hol kell megjelenni, és kit kell keresni az első napon. Végül számíts arra, hogy a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásos tájékoztatót kell kapnod a fő feltételekről, és ha ez elmarad, érdemes kulturáltan rákérdezni, mert ez mindkét fél érdeke.
