Kép forrása: pexels.com
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben hivatalosan is elismerte mint munkahelyi jelenséget, amely a krónikus stressz következményeként alakul ki. A modern munkahelyeken egyre több dolgozó éli meg: sokan reggelente fáradtan ébrednek, nehezen veszik rá magukat, hogy munkába menjenek, és úgy érzik, semmi értelme annak, amit csinálnak.
Egy 2024-es nemzetközi felmérés szerint a dolgozók több mint fele számolt be arról, hogy az elmúlt évben kiégésre jellemző tüneteket tapasztalt. Különösen veszélyeztetettek az egészségügyi dolgozók, a pénzügyi szektor munkatársai, valamint a tanárok és szociális területen dolgozók – vagyis azok, akik folyamatos nyomás alatt, nagy felelősséggel végzik munkájukat.
Hogyan alakul ki?
A kiégés nem egyik napról a másikra történik. Olyan, mintha lassan kifolyna belőlünk az energia, észrevétlenül. A túlzott munkaterhelés, a folyamatos teljesítménykényszer, az állandó elérhetőség és a kontroll hiánya együtt hozzák létre a láthatatlan spirált, amelyből egyre nehezebb szabadulni.
Christina Maslach, a kiégés legismertebb kutatója három fő tünetet különít el:
-
Kimerültség – nem múló fáradtság, amit sem alvás, sem szabadság nem enyhít.
-
Cinizmus – amikor az ember eltávolodik a munkájától, elveszíti a lelkesedését, és irritálják a kollégák vagy ügyfelek.
-
Hatékonyságvesztés – az önbizalom csökkenése, a teljesítmény romlása és az az érzés, hogy minden erőfeszítés hiábavaló.
A kiégés hétköznapi arcai
Hogyan ismerheted fel magadon vagy másokon a jeleket?
-
Egyre nehezebb koncentrálni, gyakoriak a hibák.
-
A munka utáni esték kimerülten, fásultan telnek, nem marad energia a családra vagy hobbikra.
-
Reggelente nehéz felkelni, és már a nap elején fásultságot érzel.
-
Az apró konfliktusok is nagyobb veszekedésekhez vezetnek, nő az ingerlékenység.
-
A korábban kedvelt feladatok tehernek tűnnek.
Ha ezek tartósan fennállnak, és nincs változtatás, a kiégés komoly mentális zavarokhoz – például szorongáshoz vagy depresszióhoz – is vezethet, sőt krónikus testi betegségek kockázatát is növeli.
Kilábalás lépésről lépésre:
A jó hír: a kiégésből van kiút. Nem egyik napról a másikra, de tudatos változtatásokkal fokozatosan visszanyerhető az energia és a motiváció.
1. Állítsd helyre az egészséged.
Alvás, táplálkozás és mozgás – három pillér, amire építeni lehet. Már napi fél óra séta, egy fix lefekvési idő és kevesebb feldolgozott étel is óriási változást hozhat.
2. Adj időt a mentális regenerációra.
Meditáció, légzőgyakorlatok, naplóírás vagy egyszerűen a természetben töltött idő – mind segít abban, hogy lecsendesítsd az elmét.
3. Tanulj meg határokat húzni.
Munkaidő után kapcsold ki a céges e-maileket, tarts rendszeres szüneteket, és mondj nemet az irreális elvárásokra. A határok meghúzása nem gyengeség, hanem önvédelem.
4. Beszélj róla.
Nyílt kommunikációval gyakran találni köztes megoldásokat a vezetőséggel. Ha a munkahelyi kultúra mérgező és a változás esélytelen, lehet, hogy ideje a váltásnak.
Sokkal könnyebb megelőzni a kiégést, mint helyrehozni a következményeit. A rendszeres pihenés, a magánélet tiszteletben tartása, a hobbik és a társas kapcsolatok ápolása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük a mentális egészségünket.
A munkáltatók szerepe sem elhanyagolható: a rugalmas munkavégzés, a dolgozók megbecsülése és a támogató munkahelyi környezet mind csökkentik a kiégés kockázatát. Egy vállalat, amely odafigyel a dolgozók lelki jólétére, hosszú távon motiváltabb és produktívabb csapatot nyer.
