Hírek

Valódi verseny indulhat a hazai közbeszerzésekben

Valódi verseny indulhat a hazai közbeszerzésekben

Kép forrása: pexels.com

A hosszú évekig tartó visszafogottság után érdemi elmozdulás látható a magyar kis- és középvállalkozások közbeszerzési hajlandóságában. Egy korábbi kormányzati felmérés szerint a hazai ajánlattevők több mint 60 százaléka a versenyt aránytalanul korlátozó alkalmassági feltételeket, 40 százaléka a bonyolult bürokratikus eljárásokat nevezte meg fő akadályként, miközben 90 százalékuk úgy vélte, hogy a gyakorlati tudás bővítése azonnal növelné a részvételi kedvet.

 

A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiírói oldalon megszűnt a korábbi központi kontroll, a piac fellélegzett, ami felébresztette a valódi verseny lehetőségét. Tehát a tendencia gyökeresen megváltozott április óta.

„Április óta szokatlan mennyiségű megkeresést kaptunk teljesen új piaci szereplőktől. Olyan cégek érdeklődnek az őrzés-védés, a takarítás, a PR, a marketing, a reklámgyártás, a médiavásárlás vagy az építési beruházások területéről, akik eddig rá se néztek a közbeszerzésekre, mert úgy vélték, a piac előre le van osztva. Most viszont azt látják, hogy érdemes megpróbálni, mert a rendszer elkezdett abba az irányba mutatni, amire eredetileg kitalálták, és valódi versenyeztetési formaként fog működni” – nyilatkozta dr. Kovács Balázs közbeszerzési szakértő.

A KözbeszGuru Kft. tulajdonosa, alapítója és közbeszerzési szakjogásza hozzátette, hogy a nyitottság nem egyoldalú, a kiírói, ajánlatkérői oldal operatív munkatársai számára indított szakmai tananyagra mintegy 250 szakember iratkozott fel, ami a kiírók szakmai igényességét bizonyítja.

Szorul a hurok az egyajánlatos tenderek körül

A szakértő hangsúlyozta, hogy a piac tartós sikerének és a kkv-k megmaradásának feltétele az uniós és költségvetési források megérkezése, valamint a döntéshozók elkötelezettsége a tisztességes, tiszta verseny mellett.

Felidézte, hogy a tisztán hazai finanszírozású eljárásoknál az egyajánlatos közbeszerzések aránya a 2021-es 35,9%-ról 2025-re 22%-ra mérséklődött. Az uniós finanszírozású eljárásoknál 2025-ben 9,5% volt ez az arány, szemben a 2021-es 15,9%-kal, bár a 2024-es 4,2%-hoz képest emelkedés történt. A hazai finanszírozású eljárások aránya továbbra is meghaladja a 15%-os célértéket, ezért a 2026-os kormányzati cselekvési terv előírta a több éven keresztül kiemelten magas egyajánlatos aránnyal vagy darabszámmal érintett ajánlatkérők azonosítását. Ezek listáját 2026. július 15-i határidővel kellett megküldeni az Állami Számvevőszéknek és a KEHI-nek, amelyek ellenőrzési terveikben kiemelten vizsgálhatják az érintett szervezetek beszerzési gyakorlatát. Emellett 2026. szeptember 1-jétől két statisztikai célú EKR-adatrögzítési kötelezettség is megszűnt, csökkentve az ajánlatkérők adminisztratív terheit.

A szakértő szerint a jelenlegi nagy érdeklődési hullámot követően természetes lemorzsolódás várható, amint a cégek szembesülnek a professzionális követelményekkel.

„Ennek elkerülésére konkrét kiírás hiányában is megtehetők a legfontosabb technikai lépések például az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a referenciák összegyűjtése, a tényleges tulajdonosi háttér tisztázása és az adótartozás-mentesség ellenőrzése, és érdemes tisztázni a procedúrákat jellemző fogalmakat is” – mondja dr. Kovács Balázs.

Az első ajánlatukra készülő cégek közül sokan ezért egy közbeszerzési tanácsadó irodát is bevonnak, hogy az alkalmassági igazolások és az ajánlati dokumentáció már az első eljárásban rendben legyenek.

A gyakorlat szerint bár felmerülhet a mesterséges intelligencia használata is, azonban megfelelő ellenőrzés és tapasztalat nélkül ez egyáltalán nem ajánlott a pályázati eljárás során.

„Az AI kiváló mankó a szakember kezében, de szakértői kontroll és ellenőrzés nélkül rábízni egy ajánlat elkészítését kifejezetten veszélyes. A jogi szövegek logikáját az általános AI-modellek még nem tudják hibátlanul értelmezni” – tette hozzá dr. Kovács Balázs.

A legalacsonyabb helyett jön a „Made in Europe”

A hazai piaci folyamatokkal párhuzamosan az Európai Bizottság szeptember 9-én terjesztette elő az új uniós közbeszerzési rendelet (Public Procurement Act) tervezetét, amely a jelenlegi három irányelvet váltaná fel egyetlen, közvetlenül alkalmazandó uniós szabállyal. Az uniós javaslat elsősorban a kkv-kat hivatott helyzetbe hozni.

A tervezet szerint főszabályként a legjobb ár-minőség arány felé tolódna a rendszer, a minőségi szempontok legalább 30 százalékot, munkaerő-intenzív szerződéseknél legalább 50 százalékot képviselnének. Az előírt minimális éves árbevétel pedig főszabály szerint nem haladhatná meg a szerződés becsült éves értékének 50 százalékát. A tervezet lehetővé tenné, hogy a közbeszerzők előnyben részesítsék az uniós tartalmú ajánlatokat, és elutasíthassák az 50 százalék alatti EU-s arányt felmutató ajánlatokat.

Az Európai Bizottság javaslatának tárgyalása a tervek szerint 2027 negyedik negyedévében zárul le, és az elfogadást követő két év múlva válik kötelezően alkalmazandóvá.

Kik nyerhetnek a piacon?

A közbeszerzési szakjogász a reális célcsoportnak nem a mikrovállalkozásokat, hanem a 10–50 fős, stabil szervezettel rendelkező kkv-kat tekinti.

„Nem a cég múltbéli árbevétele a döntő, hanem az, hogy mekkora projektet tud biztonsággal koordinálni. Azoknak a vállalkozásoknak érdemes elindulniuk a közbeszerzési tendereken, amelyek éves szinten legalább 20-30 millió forintos szerződéses értékhatárban tudnak gondolkodni, míg az építőipari beruházásoknál ez a belépő küszöb 100 millió forint felett van” – mutatott rá dr. Kovács Balázs.

 

LM