Kép forrása: pexels.com
A hosszú évekig tartó visszafogottság után érdemi elmozdulás látható a magyar kis- és középvállalkozások közbeszerzési hajlandóságában. Egy korábbi kormányzati felmérés szerint a hazai ajánlattevők több mint 60 százaléka a versenyt aránytalanul korlátozó alkalmassági feltételeket, 40 százaléka a bonyolult bürokratikus eljárásokat nevezte meg fő akadályként, miközben 90 százalékuk úgy vélte, hogy a gyakorlati tudás bővítése azonnal növelné a részvételi kedvet.
A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiírói oldalon megszűnt a korábbi központi kontroll, a piac fellélegzett, ami felébresztette a valódi verseny lehetőségét. Tehát a tendencia gyökeresen megváltozott április óta.
„Április óta szokatlan mennyiségű megkeresést kaptunk teljesen új piaci szereplőktől. Olyan cégek érdeklődnek az őrzés-védés, a takarítás, a PR, a marketing, a reklámgyártás, a médiavásárlás vagy az építési beruházások területéről, akik eddig rá se néztek a közbeszerzésekre, mert úgy vélték, a piac előre le van osztva. Most viszont azt látják, hogy érdemes megpróbálni, mert a rendszer elkezdett abba az irányba mutatni, amire eredetileg kitalálták, és valódi versenyeztetési formaként fog működni” – nyilatkozta dr. Kovács Balázs közbeszerzési szakértő.
A KözbeszGuru Kft. tulajdonosa, alapítója és közbeszerzési szakjogásza hozzátette, hogy a nyitottság nem egyoldalú, a kiírói, ajánlatkérői oldal operatív munkatársai számára indított szakmai tananyagra mintegy 250 szakember iratkozott fel, ami a kiírók szakmai igényességét bizonyítja.
Szorul a hurok az egyajánlatos tenderek körül
A szakértő hangsúlyozta, hogy a piac tartós sikerének és a kkv-k megmaradásának feltétele az uniós és költségvetési források megérkezése, valamint a döntéshozók elkötelezettsége a tisztességes, tiszta verseny mellett.
Felidézte, hogy a tisztán hazai finanszírozású eljárásoknál az egyajánlatos közbeszerzések aránya a 2021-es 35,9%-ról 2025-re 22%-ra mérséklődött. Az uniós finanszírozású eljárásoknál 2025-ben 9,5% volt ez az arány, szemben a 2021-es 15,9%-kal, bár a 2024-es 4,2%-hoz képest emelkedés történt. A hazai finanszírozású eljárások aránya továbbra is meghaladja a 15%-os célértéket, ezért a 2026-os kormányzati cselekvési terv előírta a több éven keresztül kiemelten magas egyajánlatos aránnyal vagy darabszámmal érintett ajánlatkérők azonosítását. Ezek listáját 2026. július 15-i határidővel kellett megküldeni az Állami Számvevőszéknek és a KEHI-nek, amelyek ellenőrzési terveikben kiemelten vizsgálhatják az érintett szervezetek beszerzési gyakorlatát. Emellett 2026. szeptember 1-jétől két statisztikai célú EKR-adatrögzítési kötelezettség is megszűnt, csökkentve az ajánlatkérők adminisztratív terheit.
A szakértő szerint a jelenlegi nagy érdeklődési hullámot követően természetes lemorzsolódás várható, amint a cégek szembesülnek a professzionális követelményekkel.
„Ennek elkerülésére konkrét kiírás hiányában is megtehetők a legfontosabb technikai lépések például az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a referenciák összegyűjtése, a tényleges tulajdonosi háttér tisztázása és az adótartozás-mentesség ellenőrzése, és érdemes tisztázni a procedúrákat jellemző fogalmakat is” – mondja dr. Kovács Balázs.
A gyakorlat szerint bár felmerülhet a mesterséges intelligencia használata is, azonban megfelelő ellenőrzés és tapasztalat nélkül ez egyáltalán nem ajánlott a pályázati eljárás során.
„Az AI kiváló mankó a szakember kezében, de szakértői kontroll és ellenőrzés nélkül rábízni egy ajánlat elkészítését kifejezetten veszélyes. A jogi szövegek logikáját az általános AI-modellek még nem tudják hibátlanul értelmezni” – tette hozzá dr. Kovács Balázs.
A legalacsonyabb helyett jön a „Made in Europe”
A hazai piaci folyamatokkal párhuzamosan az Európai Bizottság szeptember 9-én terjesztette elő az új uniós közbeszerzési rendelet (Public Procurement Act) tervezetét, amely a jelenlegi három irányelvet váltaná fel egyetlen, közvetlenül alkalmazandó uniós szabállyal. Az uniós javaslat elsősorban a kkv-kat hivatott helyzetbe hozni.
A tervezet szerint főszabályként a legjobb ár-minőség arány felé tolódna a rendszer, a minőségi szempontok legalább 30 százalékot, munkaerő-intenzív szerződéseknél legalább 50 százalékot képviselnének. Az előírt minimális éves árbevétel pedig főszabály szerint nem haladhatná meg a szerződés becsült éves értékének 50 százalékát. A tervezet lehetővé tenné, hogy a közbeszerzők előnyben részesítsék az uniós tartalmú ajánlatokat, és elutasíthassák az 50 százalék alatti EU-s arányt felmutató ajánlatokat.
Az Európai Bizottság javaslatának tárgyalása a tervek szerint 2027 negyedik negyedévében zárul le, és az elfogadást követő két év múlva válik kötelezően alkalmazandóvá.
Kik nyerhetnek a piacon?
A közbeszerzési szakjogász a reális célcsoportnak nem a mikrovállalkozásokat, hanem a 10–50 fős, stabil szervezettel rendelkező kkv-kat tekinti.
„Nem a cég múltbéli árbevétele a döntő, hanem az, hogy mekkora projektet tud biztonsággal koordinálni. Azoknak a vállalkozásoknak érdemes elindulniuk a közbeszerzési tendereken, amelyek éves szinten legalább 20-30 millió forintos szerződéses értékhatárban tudnak gondolkodni, míg az építőipari beruházásoknál ez a belépő küszöb 100 millió forint felett van” – mutatott rá dr. Kovács Balázs.
LM
