Hírek

Nem kelt el a Caravaggio-freskóval díszített római villa

Nem kelt el a Caravaggio-freskóval díszített római villa

Kép forrása: Riccardo Antimiani / ANSA / AFP

471 millió eurós, azaz 169 milliárd forintos kikiáltási árral kezdődött a római Villa Aurorára a licitálás. Ez az egyetlen olyan villa a világon, amelyet egy Caravaggio-freskó díszít, a villa azonban nem kelt el. A tervek szerint áprilisban újra licitre bocsátják, húsz százalékkal kevesebb áron.

 

A Villa Aurora mennyezetét 2,75 méter széles Caravaggio-freskó díszíti, melyek a Jupiter, a Neptunusz és a Plútó látható. A festményt még Francesco Maria del Monte bíboros rendelte meg a 16. században. A főpap a háza alkímiai laborjába szánta a képet. Az épület Róma szívében, a Via Veneto környékén fekszik, magas falakkal körülvéve. A főpap át is rendezte a villát, miután megvásárolta és mielőtt megbízta volna Caravaggiot a freskó elkészítésével, aki ekkor húszéves volt.

A freskót Alessandro Zuccari, a Sapienza Egyetem történészprofesszora 310 millió euróra, azaz mintegy 113 milliárd forintra értékelte. Nem ez azonban az egyetlen műalkotás az épületben, hisz több, Guernocio által festett barokk alkotás is megjelenik a falakon, ezeket a későbbi tulajdonos Ludovisi család rendelte meg. A villa generációk óta a család tulajdonában volt, azonban Nicolo Boncompagni Ludovisi hercer 2018-as halálát követően hosszas örökösödési vita kezdődött.

A villa műemlékvédelem alatt áll és az olasz államnak elővásárlási joga van rá. Kérdés, hogy kíván-e élni ezzel a joggal, hogy a csökkentett áron meg szeretné-e vásárolni a Villa Aurorát. A történészprofesszor szerint az épület felújításra szorul, számolni kell tehát ennek költségével is, amit Zuccari 11 millió euróra becsült. A villa egyébként 2019-ig látogatható volt, a Villa Aurorát és kertjét havonta egyszer, privát vezetés keretében kereshették fel a turisták.

Ki volt Caravaggio?

1571-ben született Milánóban. Itáliai festő volt, aki fellázadt korának művészeti elvárásai ellen. Milánóban volt festőtanonc, majd Rómába bent, ahogy szegényen nyomorgott, majd egyre több botrányba keveredett. Tehetős, befolyásos emberek vették pártfogásukba, akik megmentették a feljelentésektől egész addig, amíg meg nem gyilkolt valakit. Ekkor Nápolyba menekült, majd Máltára, ahol azonban egy verekedés miatt bebörtönözték. Megszokott és Szícíliába, majd ismét Nápolyba menekült, ahol megfestette utolsó képét.

Festményeire a fények és árnyékok kontrasztja volt a jellemző, korának forradalmi újítója volt. Ellenezte a bibliai témák hagyományos megjelenítését, a vallásos jeleneteket is életszerűen festette meg.

(LM)