Kép forrása: pixabay.com
A fűtési szezon beköszöntével ismét megnőtt a szén-monoxid-mérgezések kockázata, figyelmeztetnek a szakértők. Tavaly több mint ezer CO-riasztás történt Magyarországon, tucatnyi halálos áldozattal. A legtöbb eset elhanyagolt karbantartásra, hibás kéményre vagy rosszul beállított gázkészülékre vezethető vissza. Csalami János, az Elektronika Vonala Vagyonvédelem vezetője szerint az érzékelők helyes elhelyezése és a távfelügyeleti rendszerek életet menthetnek.
Ahogy megérkezett az ősz, a hideg időjárás nemcsak a fűtésszámlákat hozta magával, hanem a szén-monoxid-mérgezések veszélyét is. Évről évre több tucat ember kerül kórházba, és több haláleset is történik olyan mérgezések miatt, amelyek megelőzhetők lettek volna megfelelően működő érzékelőkkel és rendszeres karbantartással. A szakemberek szerint a tudatosság és a technológia ma már képes lenne teljesen megszüntetni ezt a kockázatot, feltéve, hogy az eszközöket helyesen alkalmazzuk.
„A szén-monoxidot gyakran nevezzük néma gyilkosnak, hiszen sem színe, sem szaga, sem íze nincs és teljesen észrevétlenül terjed” – mondta Csalami János, biztonságtechnikai szakértő, az Elektronika Vonala Vagyonvédelem cégcsoport vezetője. „A probléma súlyát az adja, hogy ez a gáz 250–300-szor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén. Ez azt jelenti, hogy az emberi szervezet képtelen elegendő oxigént szállítani, és a folyamat már néhány perc alatt végzetessé válhat.”
Ezeket a tipikus hibákat követjük el
A fűtési szezon kezdetén mindig drasztikusan megnő a CO-mérgezések száma Magyarországon. A statisztikák szerint 2024-ben például több mint ezer alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, és tucatnyi ember vesztette életét. A legtöbb eset hátterében elhanyagolt karbantartás, hibás kémény vagy rosszul beállított gázkészülék állt.
A helyzetet rontja, hogy a lakások energiahatékonysági felújításai – például a modern, légmentesen záródó nyílászárók beépítése – megszüntetik a természetes levegőáramlást, így az égéshez szükséges oxigénhiány miatt a gázkészülékekben tökéletlen égés zajlik le. A keletkező szén-monoxid pedig könnyen visszaáramolhat a lakótérbe.
Csalami János, az Elektronika Vonala Vagyonvédelem cégcsoport vezetője szerint a tünetek sokszor alattomosak. „A fejfájás, a hányinger vagy a szédülés tipikus jele lehet a mérgezésnek, mégis gyakran influenzának hiszik az emberek. Pedig már 200 ppm koncentrációnál is érezhető tünetek jelentkezhetnek, és 400 ppm felett a helyzet akár életveszélyessé válhat.”
Érzékelők: önálló készülék vagy távfelügyelet?
Két fő típust különböztetnek meg: az önállóan működő, elemes készülékeket és a riasztórendszerbe integrált, távfelügyelethez kapcsolt érzékelőket. Az önálló érzékelők hangjelzéssel figyelmeztettek a veszélyre, de csak akkor, ha valaki éppen otthon tartózkodott. A távfelügyelethez kötött változat ezzel szemben azonnal továbbítja a riasztást a diszpécserközpontba, amely intézkedni tud, akár akkor is, ha a lakók már nem cselekvőképesek.
„A távfelügyeleti rendszerben az ilyen jelzés ugyanúgy megjelenik a központban, mint bármely más riasztás” – magyarázta Csalami János. „A diszpécser rögtön látja, hogy szén-monoxid-érzékelőről érkezett a riasztás, és azonnal elindítja a járőrt a helyszínre. Sok esetben ez a gyors reagálás menti meg az emberéleteket.”
Az Elektronika Vonala szakértője hozzátette: az érzékelők élettartama átlagosan öt év, és a készülékeknél fontos figyelni arra, hogy megfeleljenek az európai EN50291-es szabványnak. Az olcsó, ismeretlen eredetű termékek gyakran adtak téves jelzést, vagy éppen nem reagáltak időben.
A helyes telepítés életet menthet
A legtöbben abban hibáznak, hogy az érzékelőt nem megfelelő helyre szerelik fel. Sokan például a mennyezetre teszik, mintha füstérzékelőről lenne szó, ám ez a gyakorlat hibás. A szén-monoxid a levegőnél valamivel könnyebb, ezért keveredik vele, és a lakótérben jellemzően a fej magasságában van jelen.
„Többször találkoztunk olyan esettel, amikor a készüléket rossz helyre szerelték fel, és így az nem tudott időben jelezni” – figyelmeztetett Csalami János. „A CO-érzékelőt az ember fekvő magasságában, vagy másfél méterre a padlótól célszerű elhelyezni. Így képes jelezni, mielőtt a gáz belélegzése súlyos tüneteket okozna.”
Az érzékelő működését legalább évente egyszer ellenőrizni kell, ugyanúgy, mint a gázkészülékeket és a kéményeket. A karbantartás hiánya nemcsak a berendezéseket, hanem az emberi életet is veszélybe sodorhatja.
Riasztás esetén minden perc számít
Ha az érzékelő megszólal, azonnali cselekvésre van szükség. Ilyenkor a legfontosabb lépés a gyors szellőztetés és az épület azonnali elhagyása. A gázkészülékeket azonnal le kell állítani, és a helyiségbe csak a szakemberek engedélyével lehet visszatérni. A távfelügyeleti rendszerek ebben a helyzetben is előnyt jelentenek, hiszen a szolgáltató diszpécsere egyidejűleg értesíti a mentőket és a tűzoltókat. Ez különösen akkor bizonyulhat életmentőnek, ha a bent tartózkodók már nem tudtak reagálni a riasztásra.
„A legnagyobb biztonságot az jelenti, ha az érzékelők nemcsak hangjelzéssel riasztanak, hanem szakértői háttér is társul hozzájuk. A diszpécserszolgálat ilyenkor nemcsak technikai támogatást ad, hanem azonnali intézkedést is kezdeményez, ami sok esetben a túlélés kulcsa” – tette hozzá az Elektronika Vonala Vagyonvédelem cégcsoport vezetője.
LM
