Kép forrása: Wikipedia
A Szeged környékéről származó Dankó Pista neve örökre összeforrt a cigányzenével. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé, míg személye nemcsak kalandos élettörténetével, hanem félezer nótájával vált halhatatlanná. Emlékét szobor, rádió csatorna, utcák, intézmények nevei őrzik. Születésnapja pedig a cigányzene és a magyar nóta ünnepnapja.
A több száz éves kávéházi és éttermi cigányzene megőrzése érdekében június 15-én, hagyományteremtő céllal a Magyar Turisztikai Ügynökség nagyszabású Dankó Pista Emléknapot szervez. A pírmás születésének 166. évfordulójához igazítva most szombaton, Budapesten közel 80 étterem, kávézó és cukrászda teraszán mintegy 100 cigányzenekar muzsikája csendül fel a Muzsikáló Magyarország program nyitórendezvényén.
A maga korában világhírű prímást és nótaszerzőt legendák sora övezi: lányszöktetések, cári elismerések, versek, filmek és persze nóták, dalok, muzsikák egész sora. Íme néhány érdekesség:
1.. A kis Dankó Pista édesapja halála miatt csak három elemit végezhetett, már kilencéves korától vályogvetőként kereste a család kenyerét. Hegedülni is csak két hónapig tanulhatott egy rokonától, ennek ellenére tizenöt évesen már cigányzenekart szervezett, amelynek vezetője is lett.
2. Tizenhét évesen beleszeretett az egyik környező gazda Ilonka nevű lányába. Bár a lány apja elzavarta, Ilonka egy szál rózsát adott neki szerelmi zálogul. Pista háromszor szöktette meg szerelmét, míg 1880-ban sikerült egészen az oltárig szaladnia vele és templomi esküvővel megpecsételni frigyüket. 1903-ban, alig 44 évesen halt meg Ilonka karjaiban. Dankó dalköltészetében ezért gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható.
3. Már ismert zenészként Oroszországba hívták turnézni. Miklós cárnak annyira tetszett a prímás játéka, hogy elismeréseképp Dankó Pista ujjára húzta az egyik briliánsgyűrűjét. A jelen lévő vendégek ugyanígy cselekedtek és egymást követve gratuláltak, végül a prímás összes ujjára nagy értékű gyűrű került. Mire Dankó Pista így sóhajtott fel: „Drága Istenem, miért csak tíz ujjat adtál nekem?”
4. A legendás zenész személyét, történetét több írónk és költőnk is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt róla, Pósa Lajos költő felkarolta és támogatta. Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, továbbá Gárdonyi József - Gárdonyi Géza fia – egy egész regényt szentelt a Dankó életrajz megírására.
5. Élete során közel félezer dallamot, nótát, és számos népszínmű-dalbetétet komponált. Nótáit az egész Kárpát-medencében ismerték. A zenész előtt tisztelegve temetésén ötszáz cigányzenész játszotta az „Eltörött a hegedűm…” kezdetű nótáját.
1940-ben film is készült életéről, amelyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.
