Kép forrása: pixabay.com
1932 – A tudományos világ figyelme most egy magyar egyetemre, és azon belül is egy szegedi laboratóriumra szegeződik. A hír, amely eddig csak szakmai körökben terjedt, most már hivatalos: dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi tudományegyetem fiatal biokémikusa felfedezte a C-vitamint, méghozzá nem is akárhonnan, hanem a hazai fűszerpaprikából.
A történet nem egy patinás nyugati egyetemen, hanem a Ferenc József Tudományegyetem szegedi karán indult. Dr. Szent-Györgyi évek óta kutatta az élő szervezetek oxidációs folyamatait, és keresett egy ismeretlen, de feltételezhetően fontos szerves vegyületet. Ekkor még „hexuronsavként” emlegette azt az anyagot, amelyről sejtette, hogy nagy szerepe lehet az anyagcserében – de nem tudta pontosan, hol és hogyan lehetne nagy mennyiségben kivonni.
A megoldást egy váratlan forrás adta: a szegedi paprika.
A vörös arany másik arca
A legenda szerint Szent-Györgyi felesége, Demény Márta, egy nap friss paprikát vitt haza a piacról. A kutató – kíváncsiságból – a zöldségből is mintát vett a laboratóriumba, ahol döbbenten tapasztalta, hogy a paprika több C-vitamint tartalmaz, mint az addig használt citrusfélék vagy állati eredetű szövetek. Egyetlen szegedi paprika annyi C-vitamint tartalmazott, mint több citrom együttvéve.
Ez a felfedezés gyorsította fel a kutatást, és végül a szegedi laborban sikerült kristályos formában előállítani a korábban csak sejthető vegyületet – amelyet innentől hivatalosan is aszkorbinsavként, közismertebb nevén C-vitaminként azonosítottak.
Nemzetközi visszhang – és egy Nobel-díj
A tudományos világ hamar felfigyelt a magyar kutatóra. A brit, amerikai és német szaklapok elismeréssel írtak a szegedi felfedezésről. 1937-ben az áttörés Nobel-díjat hozott Szent-Györgyinek – ez volt az első alkalom, hogy egy magyar kutató orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
A díjat Stockholmban adták át, a hivatalos indoklás szerint:
„az oxidációs folyamatokkal és a C-vitamin szerkezetével kapcsolatos kutatásaiért.”
Ez a mondat azonban csak egy visszafogott összefoglalása volt annak a hatalmas áttörésnek, amit a világ élelmezésére, orvoslására és tudományos gondolkodására gyakorolt a felfedezés.
A C-vitamin felfedezése nemcsak Szent-Györgyi nevét, de Szegedet is felhelyezte a tudományos világ térképére. Az egyetem presztízse megnőtt, laborjai megteltek nemzetközi vendégkutatókkal. A városban egymást érték az előadások, bemutatók, sőt, a paprika is új értelmet nyert: nem csupán fűszer, hanem gyógyító erő lett.
Ma már mindenki tudja, mi a C-vitamin – a megfázás ellensége, az immunrendszer barátja. De azt kevesebben, hogy a világ első nagy mennyiségű természetes C-vitaminja egy szegedi paprikából származott, egy kisvárosi laborban.
LM
