Kép forrása: pexels.com
Valamikor 1946 és 1964 között, amikor a világ még mindig a második világháború sebeit nyalogatta, különös népszaporulat indult el a nyugati világban. A háborús győzelmek után hazatérő katonák új életbe kezdtek – szó szerint. A kórházak szülészeti osztályai megteltek, a bölcsődék és óvodák bővítésre szorultak, és egy új korszak hajnalán mindenki ugyanazt mondogatta: „soha ennyi gyermek nem született még ilyen rövid idő alatt”. Így született meg a baby boomer generáció, amely nem csupán népes volt – hanem hangos is.
A baby boom, vagyis „gyermekrobbanás” elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Nyugat-Európában volt látványos. Az emberek háború utáni optimizmusa, a gazdasági fellendülés, a stabil munkahelyek és a családalapítás iránti vágy minden korábbinál több gyermeket hozott a világra.
Ez a generáció a béke, a jólét és az újjáépítés idején nőtt fel. Számukra a televízió nem luxus volt, hanem társ. Iskoláik zsúfoltak, jövőjük ígéretesnek tűnt. Középosztálybeli szülők gyermekeiként ők voltak az elsők, akik tömegesen egyetemre jártak, és akik elhitték: a világ jobb hellyé tehető.
Lázadás a szabályok ellen
A hatvanas években a baby boomerek kamasszá és fiatal felnőtté értek – és ez alaposan felkavarta a társadalmi állóvizet. A „hippi” mozgalom, a vietnámi háború elleni tiltakozások, a polgárjogi küzdelmek és a szexuális forradalom mind-mind e nemzedék neve alatt zajlottak. Bob Dylan, Janis Joplin, a Beatles vagy Martin Luther King – nem csak ikonok voltak, hanem generációs szócsövek.
Ezek a fiatalok nemcsak hallatták hangjukat, hanem ragaszkodtak hozzá, hogy mások is meghallják azt. A baby boomerek nem fogadták el a status quo-t. Egy olyan világban nőttek fel, ahol minden lehetségesnek tűnt – és eszük ágában sem volt belenyugodni a régi rendbe.
A felnőtté válás ára
Ahogy a baby boomerek felnőttek, ők lettek a társadalom motorjai. A hetvenes-nyolcvanas években már ők ültek a cégek vezetői székében, törvényeket hoztak, üzleteket kötöttek, technológiát fejlesztettek. Megszületett a „karrierista” szemlélet, az ingatlanpiac fellendült, a fogyasztás életformává vált.
Ám a nagy létszámuk miatt hatásuk soha nem korlátozódott csupán gazdasági téren. Politikai és kulturális értelemben is formálták a világot – sokszor egymással is vitázva. És bár ők voltak a lázadó ifjúság, sokukból éppolyan konzervatív szülő lett, mint amilyenek ellen valaha tüntettek.
A baby boomerek mára nagyszülők. De még most is aktívak: gazdaságilag befolyásosak, politikailag meghatározóak, társadalmilag pedig sokszor viták kereszttüzében állnak. Egyesek szerint túl sokáig maradtak hatalmon, és nem adtak elég teret a fiatalabb generációknak. Mások szerint ők tették lehetővé azt a jólétet és szabadságot, amelyben a mai nemzedékek élnek.
A „boomerek” – ahogy sokszor szarkasztikusan emlegetik őket – sokszor válnak mémek és társadalmi viták tárgyává. De egyvalamit nem lehet tőlük elvitatni: ők formálták a modern világot.
Egy nemzedék, amely minden hullámban ott volt
A baby boomer generáció története a történelem egyik legmozgalmasabb, legdinamikusabb korszakát öleli fel. Szülöttei látták az első ember Holdra szállását, a berlini fal leomlását, a személyi számítógép születését, az internet berobbanását – és most a digitális kor érett szakaszában élik életüket.
Ez a nemzedék hangos volt, amikor megszületett. És hangos maradt, amikor belépett az öregedés korszakába is.
LM
