Kép forrása: air-dr.com
A „fekete homok gyógyít” állítás a laikus kommunikációban többnyire a meleg, gyakran vulkanikus eredetű (bazaltos) homokban végzett homokfürdő élményéhez kapcsolódik. A szakirodalomban ez a beavatkozás psammoterápia (forró homokfürdő), illetve japán kontextusban gőzös homokfürdő (sunamushi) néven ismert.
A fekete homok gyorsabban és erősebben felmelegszik, mert sötét színe több hőt nyel el. De az emberi test számára ez végül ugyanoda fut ki: passzív hőterápiává. Olyan, mintha a szervezet egy könnyű terhelést kapna, csak épp nem futsz, hanem fekszel.
A folyamat elég kiszámítható: a test hűteni próbálja magát, ezért kitágulnak a bőr erei, felpörög a keringés, beindul az izzadás. Ez a mechanika sokban hasonlít a szaunához vagy a melegvizes fürdéshez, csak más a közeg.
Mi történik a testben, amikor „betemet” a homok?
1. Keringési váltás üzemmód
A meleg hatására a perifériás erek kitágulnak, a szervezet hőt ad le. Emiatt a vérkeringés és a pulzus is változik, és sokaknál a kezelés után átmenetileg kedvezőbb vérnyomásértékeket mérnek.
2. Izzadás, ami nem egyenlő a „méregtelenítéssel”
A homokfürdő látványos része az izzadás, de ennek elsődleges célja a hűtés. A „méregtelenítés” kifejezés jól hangzik a prospektusban, csak épp a valódi méregtelenítő munka a máj és a vese feladata.
3. Izomlazulás és átmeneti fájdalomcsökkenés
A hő lazíthatja az izmokat, csökkentheti a merevséget, és rövid távon mérsékelheti a fájdalomérzetet. Ez magyarázza, miért számolnak be sokan „könnyebb” derékról, vállról, végtagokról – főleg stresszes, befeszülős időszakok után.
Egy 2019-es szisztematikus áttekintés – ami a rendelkezésre álló kutatásokat módszeresen összegzi – azt találta, hogy a psammoterápiáról szóló klinikai bizonyítékok korlátozottak és vegyesek. Vannak biztató jelek, főleg mozgásszervi és reumatológiai panaszoknál emlegetnek javulást, de a kutatások minősége és mennyisége alapján nem lehet nagy, általános „gyógyító” állításokat tenni.
Közben érkeznek frissebb, modernebb élettani adatok is. Egy 2025-ös vizsgálat a japán gőzös homokfürdőt hasonlította össze melegvizes fürdéssel és szaunával, és azt találta: a homokfürdő hasonló vérnyomáscsökkentő hatással járhat, miközben a résztvevők kisebb diszkomfortot és légzési terhelést jeleztek. Ez már egy kézzelfoghatóbb állítás, csak érdemes a helyén kezelni: élettani hatás, nem „betegségmeggyógyítás”.
Miért érzi mégis sok ember úgy, hogy „helyrerakta”?
Mert a homokfürdő egyszerre több dolgot ad: melegít, pihentet, kizökkent a rohanásból, és van benne egy rituális élmény. A stressz és izomfeszülés sokszor annyira összekapcsolódik, hogy ha az egyik enged, a másik is javul. Ez nem placebo-szégyen: ez egy teljesen valós, pszichofiziológiai hatás.
A kellemetlen rész: nem mindenkinek jó ötlet
A homokfürdő hőstressz. Vagyis amitől ellazulsz, attól bizonyos állapotoknál könnyen túlterhelődhetsz. A passzív hőterápiákról (szauna, melegvizes merülés, hasonlók) szóló összefoglalók is azt hangsúlyozzák: stabil állapotban sok embernek rendben van, de szív-érrendszeri gondoknál, instabil vérnyomásnál, lázas állapotnál óvatosság kell.
Ha kipróbálod, érdemes betartani egy egyszerű szabályt: először röviden, sok folyadékkal, alkohol nélkül, és ha rosszullét jön, azonnal kiszállni.
A fekete homokfürdő, mint passzív hőterápia, valós élettani reakciókat vált ki, és sokaknál jó közérzetet, izomlazulást, átmeneti tünetcsökkenést hozhat. A tudományos bizonyítékok ugyanakkor még nem elég erősek ahhoz, hogy betegségspecifikus „gyógykezelésként” beszéljünk róla.
LM
