Kép forrása: Totu
Miért eszünk valójában? Csak azért, hogy ne legyünk éhesek, vagy azért is, hogy hosszú távon egészségesek maradjunk? Az emberiség történetének nagy részében az élelmiszer elsősorban az életben maradást szolgálta: elegendő energia és alapvető tápanyag kellett ahhoz, hogy a mindennapok kihívásait túléljük. Ma azonban egészen más a helyzet. A várható élettartam több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évszázadok során, így a táplálkozás szerepe is átalakult. Már nemcsak az a kérdés, hogy mit eszünk ma, hanem az is, hogyan hat mindez tíz, húsz vagy akár negyven év múlva a szervezetünkre. Az élelmiszerek minősége, változatossága és összetétele ma már kulcsszerepet játszik abban, hogy az időskor ne csupán hosszú, hanem aktív és egészségben eltöltött életszakasz legyen.
A változatos és mérték tartó étrend az egyik kulcs
A modern táplálkozástudomány ezért egyre inkább az élelmiszerek minőségi összetételére, a mikrotápanyagokra, valamint az élettani hatásokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor fontos óvatosan bánni az olyan kijelentésekkel, amelyek egy-egy élelmiszert „egészségtelennek” bélyegeznek. Egyetlen alapanyag önmagában ritkán tekinthető károsnak; sokkal inkább a fogyasztás módja, mennyisége és gyakorisága határozza meg az egészségre gyakorolt hatást. A problémát általában az egyoldalú, egysíkú étrend jelenti. Még a leginkább egészségesnek tartott élelmiszerek kizárólagos fogyasztása is hiányállapotokhoz vezethet.
A hiánybetegségek gyorsan kialakulhatnak. Erre jó példa a vegán és vegetáriánus étrend, amely számos előnnyel járhat, azonban megfelelő tervezés nélkül B12-vitamin-hiány alakulhat ki. Ez a vitamin természetes formában szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg, hiánya pedig hosszú távon idegrendszeri és vérképzőszervi problémákhoz vezethet. Ez a példa jól mutatja, hogy az egészséges táplálkozás kulcsa nem az egyes élelmiszerek idealizálása, hanem a változatosság és a megfelelő arányok megtalálása. Bármennyire is támogatják kiválóan az egészségünket az olyan, a filmekben is folyamatosan magasztalt alapanyagok mint a spenót vagy a kelbimbó, ha kizárólag ezeket fogyasztanánk, komoly problémákba ütköznénk - mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.
Vannak szuperélelmiszerek! Ám a szuper is lehet még szuperebb
Természetesen léteznek úgynevezett szuperélelmiszerek vagy különösen értékes alapanyagok, amelyek tápanyagtartalmuk miatt kiemelkedőek. A tojás klasszikus példája ennek: kiváló minőségű fehérjét, esszenciális aminosavakat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, szinte ideális összetételben az emberi szervezet számára.
El kell mondani, és tudatosítani kell, hogy még a legkomplexebb élelmiszerek sem képes önmagukban fedezni minden szükségletet. Például tojásfogyasztás esetében is egy jól összeállított salátakeverék, különféle zöldségek, gyümölcsök vagy néhány szem olajos mag kísérőként értékes rostokkal, antioxidánsokkal és további mikrotápanyagokkal egészíti ki az étrendet - folytatta gondolatait Dr. Németh Csaba.
A bevezető kérdésre tehát a válasz egyértelmű: nem csupán azért eszünk, hogy energiát nyerjünk, hanem azért is, hogy megalapozzuk hosszú távú egészségünket. Az élelmiszerek önmagukban ritkán „jók” vagy „rosszak”; a valódi kockázatot az egyoldalú, túlzó fogyasztás jelenti. A modern táplálkozás alapelve ezért a változatosság: különböző alapanyagok, eltérő tápanyag-összetétel, egymást kiegészítő hatások. Még a kiemelkedően értékes, szuperélelmiszernek tartott alapanyagok - mint a tojás - is akkor fejtik ki leginkább pozitív hatásukat, ha kiegyensúlyozott étrend részei. Ha tudatosan, sokszínűen és előrelátóan választjuk meg ételeinket, akkor a táplálkozás nemcsak a jelenünket, hanem az egész életutunk minőségét is formálja.
LM
