Kép forrása: HNutri-Score
A HNutri-Score a nemzetközi Nutri-Score rendszer hazai adaptációja, amely az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán elhelyezett, színkódolt (A–E) jelöléssel kívánja támogatni a fogyasztói döntéshozatalt. Az eredeti rendszert 2017-ben vezették be Franciaországban, kiterjedt táplálkozástudományi kutatások eredményei alapján kialakított rendszerként. A fejlesztés célja az volt, hogy a lakosság számára közérthető formában jelenítse meg az élelmiszerek tápértékét, és ezáltal hozzájáruljon az étrenddel összefüggő krónikus betegségek, mint az elhízás és a szív-érrendszeri kórképek kockázatának csökkentéséhez.
A Nutri-Score egy algoritmus segítségével értékeli az élelmiszereket 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve. Negatív pontszámot kap a magas energiatartalom, a telített zsírsav-, cukor- és sótartalom, míg pozitív pont jár a rost-, fehérjetartalomért, valamint a gyümölcs-, zöldség- és hüvelyes összetevők magas arányáért. Az összesített pontszám alapján a termék az „A” (a legkedvezőbb tápértékprofil) és az „E” (legkedvezőtlenebb összetétel) kategóriák valamelyikébe kerül besorolásra.
A rendszer egyik legfontosabb előnye, kritikusai szerint persze a hátránya is, az egyszerűségében rejlik. A táplálkozási információk hagyományos, részletes feltüntetése (gramm, százalékos referenciaérték) magas egészségértési szintet feltételez. Ezzel szemben a színkódolt, különböző szempontokat összevont mutató könnyítheti a döntést és a kedvezőbb összetételű termékek választását. Emellett a gyártók számára is ösztönzőleg hathat a termékek reformulációjára, például a só- vagy cukortartalom csökkentésére. Akár már a jövőbeli fejlesztések is ez alapján történnek - mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi docens.
Tehát a leegyszerűsítés a kritikák tárgyát is képezi. Mivel az értékelés 100 grammra vetített adatokon alapul, nem tükrözi a tényleges fogyasztási mennyiségeket. Ennek következtében egyes, magas energiasűrűségű, de mérsékelt mennyiségben fogyasztott élelmiszerek, mint például növényi olajok, kedvezőtlenebb besorolást kaphatnak. Több szakmai vita érinti azt is, hogy a rendszer nem differenciál kellőképpen a feldolgozottság mértéke szerint, illetve, hogy bizonyos hagyományos élelmiszerek (például egyes sajtok vagy olajok) besorolása nem feltétlenül tükrözi azok étrendi szerepét.
Hangozzon el egy-két gyakorlati példa is. A tojás rendszerint („A” vagy „B”) kategóriába kerül, mivel kedvező fehérjetartalma mellett szénhidrátot elhanyagolható mennyiségben tartalmaz. A napraforgóolaj a magas energiatartalom miatt inkább „C” vagy „D” minősítést kap, míg a nagy cukortartalmú édességek, például a mályvacukor, tipikusan az „E” kategóriába sorolódnak - hangsúlyozta Dr. Németh Csaba, aki azt is elmondta, más, a fogyasztói döntéseket segítő jelölési rendszerek is léteznek.
A Nutri-Score mellett más frontoldali jelölési rendszerek is léteznek. Az Egyesült Királyságban alkalmazott Traffic Light rendszer tápanyagonként, azaz zsír, cukor, só tartalomra vonatkozóan külön-külön alkalmaz zöld, sárga vagy piros színkódot. A korábban széles körben használt Guideline Daily Amount (GDA, magyarul INBÉ) pedig azt jelzi, hogy egy adott adag milyen arányban járul hozzá a napi ajánlott beviteli értékhez.
A HNutri-Score tudományosan megalapozott, tömegesen használható eszköz a fogyasztói döntések támogatására. Bár nem mentes a módszertani korlátoktól, és korántsem lehet azt mondani, hogy hibáktól mentes, ugyanakkor hozzájárulhat az átláthatóbb tájékoztatáshoz és a kedvezőbb táplálkozási mintázatok kialakításához, amennyiben a fogyasztók azt az étrend egészének kontextusában értelmezik.
LM
