
Kép forrása: Wikimedia Commons
Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret vitt a szegényeknek. Amikor megállították és megkérdezték, mit visz, a kenyér helyén rózsákat találtak. A november 19-i Erzsébet-nap legismertebb legendáját többféleképpen mesélik, de a virágok mindig akkor jelennek meg, amikor Erzsébetet kérdőre vonják.
A történet legizgalmasabb pillanata még azelőtt jön el, hogy feltárulna a kötény. Erzsébet épp úton van azokhoz, akiknek enni visz, amikor valaki megállítja. A kérdés egyszerű: mit viszel? A jelenetben mégis van feszültség. Aki kérdez, számonkérheti, mire használja a ház készleteit. Akiknek a kenyér szól, közben várnak rá. A legenda szerint amikor Erzsébet szétnyitja a kötényét, kenyér helyett rózsák vannak benne.
Ki állította meg Erzsébetet?
Attól függ, kitől halljuk a történetet. Az egyik változatban a sógora kérdezi meg, mit visz, másutt az apja vagy a férje. A Magyar Néprajzi Lexikon az eisenachi szegényeknek szánt kenyérről és egy kötényről ír. Más elbeszélésekben kosarat nyitnak fel.
A rózsák a legenda szerint éppen akkor védik meg Erzsébetet, amikor magyarázkodnia kellene a segítség miatt. A kenyér addig nagyon is hétköznapi dolog. Annak, aki várja, aznapi étel. Annak, aki számonkéri, a készletből hiányzó élelem. A rózsák megjelenésével a történet egyértelművé teszi, kinek ad igazat.
A királylány, akihez a legenda kötődik
Erzsébet 1207-ben született, II. András magyar király lánya volt. Türingiába került, és Lajos tartománygróf felesége lett. Férje halála után Marburgban élt, ahol továbbra is a rászorulókat segítette. 1231-ben, mindössze huszonnégy évesen halt meg. IX. Gergely pápa négy évvel később szentté avatta. A magyar katolikus naptár november 19-én emlékezik meg róla.
A rózsacsoda egyetlen jelenetbe sűríti azt, amiért Erzsébetre emlékezünk. A történet úgy kezdődik, hogy valakinek ennivalóra van szüksége, és Erzsébet elindul hozzá. Az évszázadok során még az is változott, ki állította meg útközben. Arra viszont minden változat emlékszik, kinek vitte a kenyeret.
LM

