Kép forrása: unsplash.com
Száz évvel ezelőtt Dubaj egy kis település volt a Perzsa-öböl partján, amely gyöngyhalászatból és kereskedelemből élt. Ma felhőkarcolók erdeje, több mint 200 nemzetiség otthona, és az egyik legfontosabb üzleti csomópont Ázsia és Európa között. Hogyan történhetett ez ilyen rövid idő alatt?
Válságból kereskedőváros
Az 1930-as években a japán tenyésztett gyöngy megjelenése és a világgazdasági válság összeomlasztotta a helyi gyöngyhalászatot, Dubajnak új megélhetés után kellett néznie. A választ a kereskedelem adta: 1959 és 1961 között kikotorták a várost kettészelő Creeket, hogy a nagyobb hajók is befuthassanak. A lépés akkoriban hatalmas kockázatnak számított, hosszú távon azonban megalapozta Dubaj kereskedővárosi szerepét.
Az olaj, ami nem volt elég
A térségben Abu Dhabi 1958-ban talált olajat, Dubaj 1966-ban, az export pedig 1969-ben indult. Dubaj készletei azonban szerények maradtak a szomszédjáéhoz képest. Ez a hátrány végül a legnagyobb szerencséjének bizonyult: a vezetés korán felismerte, hogy nem támaszkodhat egyetlen erőforrásra, és tudatosan más irányba kezdett terjeszkedni.
Kikötők és az első free zone
1972-ben megnyílt a Port Rashid, 1979-ben pedig a Jebel Ali kikötő, amely ma is a világ egyik legnagyobb mesterséges kikötője. 1985-ben mellette indult el a Jebel Ali Free Zone, az első olyan szabadkereskedelmi övezet, ahol a külföldi vállalkozók 100%-os tulajdonjogot kaphattak saját cégükben, adómentesség mellett. Hogy ez mennyire forradalmi volt, jól mutatja: a freezone-okon kívüli, úgynevezett mainland cégeknél, amelyeket az emírség gazdasági hatósága engedélyez, és amelyek a helyi piacon működnek, egészen 2021-ig főszabály volt az 51%-os helyi tulajdonos. A freezone modellje ezután iparáganként sokszorozódott a médiától a technológián át a pénzügyekig.
Dubaj sikerreceptje: „ha megépítjük, eljönnek"
Az 1990-es évek végétől Dubaj olyan léptékű projekteket épített, amelyek önmagukban is világhírűvé tették. Ilyen az 1999-ben megnyílt, vitorla alakú Burdzs al-Arab, a mesterséges Palm Jumeirah-sziget és a Burdzs Khalifa, a világ jelenleg legmagasabb épülete. Céljuk az volt, hogy Dubaj ne csak üzleti, hanem turisztikai és presztízscélpont is legyen.
A mai Dubaj: érett gazdaság, új szabályokkal
Dubaj ma kiegyensúlyozott gazdaság, amelyben a pénzügyi szolgáltatások, a technológiai szektor és a startupok egyre nagyobb szerepet kapnak. 2023-ban az Emírségek bevezették az első általános, szövetségi szintű társasági adót. Ez sokakat meglepett, valójában azonban egy érett, diverzifikált gazdaság természetes lépése.
Dubaj fejlődése folytatódik
Amit négy évtizede egy freezone indított el, ma is zajlik: külföldiek ezrei, köztük egyre több magyar, kapcsolódnak be abba a rendszerbe, amely Dubajt a világ egyik legdinamikusabb városává tette. Aki ma fontolgatja, hogy céget alapítson Dubajban, ennek a fejlődéstörténetnek a legújabb fejezetébe kapcsolódik be.
LM
