Kép forrása: pexels.com
Valahol a piramisok árnyékában, egy pohár jégkockás limonádé mellett kezdődött minden. Az utazó boldogan kortyolta az italát, mit sem sejtve arról, hogy néhány órán belül a fáraók földje számára sokkal intimebb arca is megmutatkozik majd – a hotelszoba fürdőszobájából.
Az úgynevezett „egyiptomi hasmenés” nemcsak a sivatag homokja, hanem a köznyelv része is lett az elmúlt évtizedekben. Egy jelenség, amely évente turisták ezreit sújtja a Közel-Kelet és Észak-Afrika napfényes, de mikrobákban gazdag vidékein. Az orvosi nevén utazók hasmenése néven ismert probléma már-már kulturális élmény: szinte mindenki ismeri, aki megjárta a Nílus partját.
Mikor a baktérium is szuvenír
A kórkép nem új keletű – már az ókori leírásokban is szerepelnek hasonló tünetek. Egyiptomban, ahol a vízminőség – különösen vidéken – nem mindig felel meg a nyugati szabványoknak, a bélrendszeri fertőzések gyakoriak. A legtöbb esetet Escherichia coli nevű baktérium okozza, de előfordulhatnak egyéb kórokozók, például Shigella, Salmonella vagy amőbák is. A tünetek jellemzően 6–48 órával a fertőzött étel vagy ital elfogyasztása után jelentkeznek: hasmenés, hasi görcsök, hányinger, néha láz – és a turisták rémálma: kiszolgáltatottság egy idegen országban.
Tehát hol rontjuk el?
A klasszikus hiba: a jégkocka. Vagy a frissen mosott saláta. Vagy a tengeri herkentyű a tengerparti büfében. Az utazó gyakran azt gondolja, ha elkerüli a csapvizet, minden rendben lesz. A valóságban azonban a fertőzöttség forrása gyakran alattomosabb. Egy jégkocka csapvízből készülhet, a megmosott gyümölcs helyi vízzel öblítve kerül a tányérra, és a szállodai svédasztal melegítőpultján felejtett étel is kiváló tenyészhely lehet a baktériumoknak.
Egyiptom, Törökország, Tunézia vagy más nyaralóparadicsom – a rendszer mindenhol hasonló: reggeltől estig roskadásig telt büféasztalok, sült húsok, saláták, mártások, egzotikus gyümölcsök és jégbe hűtött desszertek. A gond akkor kezdődik, amikor a tömeg és a tempó felülírja a higiéniát.
„Egy nagyobb szálloda konyhájában naponta több ezer adag étel készül. Ennyi embert kiszolgálni logisztikailag óriási kihívás, különösen a nyári csúcsidőben” – mondja egy magyar utazásszervező, aki kérte neve elhallgatását. – „Sokszor az ételek hosszú ideig állnak a melegítőpultokon, vagy épp túl gyorsan kerülnek ki hűtés nélkül. És egy baktériumnak ennél nem is kell több.”
A fáraók bosszúja?
A jelenség annyira elterjedt, hogy sokan szinte humorral kezelik: „Aki nem hasmenéssel jött haza Egyiptomból, az nem is volt ott” – hangzik a túlhallott szállóige. Egyesek „a fáraók bosszújának” is nevezik, mintha a fáraók átka kísértené az idegen földre merészkedőket.
Persze az orvosok nem nevetnek. A hasmenés, különösen meleg éghajlaton, gyorsan kiszáradáshoz vezethet, különösen gyerekeknél és időseknél. A kezelés egyszerű: bőséges folyadék- és elektrolitpótlás, pihenés, szükség esetén hasfogó vagy antibiotikum.
Előzzük meg – ha lehet
A megelőzés kulcsa az alapvető higiéniai szabályok betartása: csak palackozott vizet fogyasszunk, kerüljük a nyers ételeket, jégkockát, utcai ételt, és gyakran mossunk kezet. Van, aki probiotikumokat vagy megelőző gyógyszereket is szed – de a legfontosabb mégis a tudatosság.
Ki a hibás?
A legtöbb utazó automatikusan az országot okolja – „Ezért nem jövök többet Egyiptomba!” – hangzik el gyakran. Pedig sokszor nem a hely, hanem az étkeztetés rendszere és a személyi fegyelem a ludas. Az all inclusive ellátás gyors tempója, a nagy mennyiség, a szigorú higiénia hiánya, valamint a turisták felelőtlensége együtt adják a receptet a bajra.
LM
