Kép forrása: freepik.com
Az elmúlt évtizedekben számos diéta és fogyókúrás módszer vált divatossá, majd merült feledésbe. A zóna diéta azonban tartósan a figyelem középpontjában maradt – nem véletlenül. Ez a táplálkozási rendszer ugyanis nem a szélsőségekre, hanem az egyensúlyra épít.
A módszer megalkotója, Dr. Barry Sears amerikai biokémikus a kilencvenes években dolgozta ki az étrendet. Alapfelvetése egyszerű, mégis forradalmi: akkor működik optimálisan a szervezet, ha minden étkezésben meghatározott arányban szerepel szénhidrát, fehérje és zsír. Ez az arány a zóna diéta szerint:
-
40% szénhidrát,
-
30% fehérje,
-
30% zsír.
Ezt az állapotot nevezte el „zónának” – vagyis egy olyan metabolikus egyensúlynak, amelyben a vércukorszint stabil marad, az energiaszint kiegyenlített, és a gyulladásos folyamatok mérséklődnek.
Hogyan néz ki a gyakorlatban?
A zóna diétát követők minden étkezésnél ügyelnek a megfelelő arányokra. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy a tányéron sok friss zöldség és gyümölcs kap helyet, mellé sovány fehérjeforrások, mint a hal vagy a csirke, és kiegészítésként egészséges zsírok, például olívaolaj vagy diófélék.
A diéta egyik érdekessége, hogy „blokkokra” osztja az ételeket – így könnyebb kiszámolni, miből mennyit érdemes fogyasztani.
Miért szeretik sokan?
A zóna diéta nem drasztikus, nem ír elő teljes tiltásokat, és nem követeli meg, hogy kiiktassuk a szénhidrátot vagy a zsírt az étrendből. Éppen ellenkezőleg: mindent megenged, de szigorúan szabályozott arányban.
A tapasztalatok szerint ez az étrend segíthet:
-
megelőzni a hirtelen éhségrohamokat,
-
kordában tartani a testsúlyt,
-
javítani a koncentrációt és a közérzetet,
-
csökkenteni a szervezetben a gyulladásokat.
Nem gyors fogyókúra, hanem életmód
Fontos hangsúlyozni: a zóna diéta nem csodamódszer, amely egy hónap alatt látványos átalakulást ígér. Sokkal inkább egy tudatos életmód, amely hosszú távon járul hozzá a jobb közérzethez és az egészség megőrzéséhez.
LM
