Kép forrása: pixabay.com
Hasan Suleiman, közismert nevén Szuli, a Gym Suleiman alapítója és a Challengers életmódkihívás létrehozója. Évente több ezer ember életmódváltását követi figyelemmel és viszi sikerre módszerével. Évek óta tapasztalja, a januári lendület nagy része már február közepére elsorvad. Ezért idén most igyekszik időben mindenkit figyelmeztetni és jótanáccsal ellátni, hogyan lehet 2026-ban fenntarthatóan és reálisan nekivágni az életmódváltásnak, hogy a lendület ne fogyjon el már az első hónap végére. Szuli szerint a titok nem a drasztikus diétákban vagy minden napos edzésben rejlik, hanem a fokozatos, következetes változtatásokban, amelyek beilleszthetők a hétköznapokba, miközben megmarad az élet öröme is.
„Mi az igazság az újévi fogadalmakkal kapcsolatban? Nem a motiváció múlik el, a sikertelenség fő oka nem itt keresendő. A rosszul megtervezett, fenntarthatatlan kezdettel van a gond” – mondja Szuli. A szakmai adatok is ezt támasztják alá: a januárban edzőtermi tagságot váltók 80 %–90 %-a eltűnik a látogatók közül már január vége és február közepe között, és a látogatottság visszaáll a normál szintre.
Januári csúcs — és a gyors hullámvölgy
A nemzetközi fitneszipari adatok azt mutatják, a kezdeti aktivitás rövid életű: a januárban edzőtermi tagságot váltók jelentős része már február közepére ritkábban jár edzeni, a vállalt heti edzésszám csökken, a lelkesedés pedig fokozatosan alábbhagy. Iparági adatok szerint az ezdőterembe még januárban járók 80 %‑a már a második februári hétre abbahagyja a rendszeres edzést. A legtöbb helyen a tagok 50%-a egyszerűen felszívódik, és már néhány hónapon belül teljesen inaktív lesz. Átlagosan a tagok mindössze 18 %‑a edz rendszeresen (3+ alkalom/hét), a gyakoribb, intenzívebb edzéstervhez képest ez alacsony arány. Ez a lemorzsolódás nem azt jelenti, hogy az emberek nem akarnak változni, hanem azt, hogy nem építik be a változást a mindennapi életükbe fenntartható módon.
Miért nem működnek a túlzott januári tervek?
1. A „túl sok, túl gyorsan” csapdája
A januárban még motivált kezdő életmódváltók gyakran heti 4-5 edzést vállalnak be rögtön, diétával együtt, ami fizikailag és mentálisan is fenntarthatatlan. A viselkedéstudomány világosan mutatja: a drasztikus változtatások gyakran gyors kimerüléshez, sérüléshez és visszaeséshez vezetnek — amit a kutatások „false hope syndrome‑ként” írnak le.
2. A rutin hiánya és a szokások kialakulásának lassúsága
A kutatások szerint egy erős, tartós szokás, legyen az edzés vagy táplálkozási rutin, átlagosan több mint 60–66 nap alatt rögzül igazán. Ha valaki ennyi ideig nem látja a „gyors eredményt”, a lelkesedés gyakran elhal.
3. Az időd és az életed nincs összhangban az elhatározással
Kutatások szerint a leggyakoribb okok, amiért az emberek kimaradnak az edzésből: időhiány (42 %), munkával kapcsolatos kötelezettségek (28 %) vagy nem látják elég gyorsan az eredményeket (14 %). Ezek olyan problémák, amelyekre a „mindent vagy semmit” típusú megközelítés nem ad jó választ.
A nők alulmúlják a férfiakat
"Mióta edzőtermem van és életmódkihívásokat vezetünk, azt látom, hogy a nők gyakran lassabban látnak testi változást, mint a férfiak, és ezért nagyobb benne a csalódás veszélye" - árnyalja még a képet Szuli, majd folytatja: "Emellett a nők körében erősebb lehet az érzelmi evés stresszhelyzetekben, ami hátráltatja a haladást.” Ez pedig nem szubjektív vélemény és érzet, hanem biológiai és szociokulturális tendencia, amelyet szakirodalmak is alátámasztanak: másokhoz képest a nők testösszetétel‑változása gyakran lassabban látszik, a hormonális ciklusok és élethelyzetek pedig befolyásolják az energiaszintet.
Mi működik valójában? Szuli gyakorlati tanácsai
Szuli tavaly maga is közel 20 kilót fogyott úgy, hogy nem kellett minden nap edzenie, nem sanyargatta magát, és nem változtatott semmin sem drasztikusan: „Lehet bulizni, bográcsozni, egy pohár fröccsöt is inni, ha a hosszú távú egyensúlyra építesz.”
Szuli szakmai és közösségi tapasztalatai alapján az egyik leggyakoribb tévhit az életmódváltással kapcsolatban az, hogy csak a napi szintű, maximális terheléssel végzett edzés hozhat eredményt. A gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy a szervezetnek szüksége van pihenésre és regenerációra, ezért a heti két-három, tudatosan megtervezett edzés hosszú távon hatékonyabb és fenntarthatóbb, mint a folyamatos túlterhelés. Az első hetekben tapasztalható lassabb változás természetes folyamat: a testösszetétel és az anyagcsere átalakulása időt igényel, ezért a reálisan kitűzött, fokozatos célok sokkal nagyobb eséllyel vezetnek tartós eredményhez, mint a gyors sikerbe vetett hit.
A tapasztalatok szerint az is döntő tényező, hogy az életmódváltás ne szigetelődjön el a mindennapi élettől. Az étkezés és a mozgás tudatosabbá tétele mellett kiemelt szerepe van a közösségi élményeknek, a stressz kezelésének és azoknak az örömforrásoknak, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a változást. Azok maradnak aktívak fél év elteltével is nagyobb arányban, akik nem drasztikus diétákban és szélsőséges megvonásokban gondolkodnak, hanem apró, következetesen tartott szokásokat építenek be a mindennapjaikba.
Szuli szerint az újévi lendület akkor tartható meg igazán, ha az életmódváltás nem egyszerre akar mindent megváltoztatni. Érdemes egyetlen területre fókuszálni, amely valóban beilleszthető a hétköznapokba, és ehhez igazítani az edzésszámot és az elvárásokat is. A fenntartható tervezés fontosabb, mint a túlzott elszántság: a heti két-három edzés hosszú távon többet ér, mint a rövid ideig tartó, kimerítő intenzitás. Ugyanilyen lényeges, hogy az élet örömei ne tűnjenek el teljesen a folyamat során – egy-egy közösségi program, kikapcsolódás vagy tudatosan beillesztett lazítás nem veszélyezteti a célt, hanem épp ellenkezőleg, segít fenntartani a motivációt.
Szuli hangsúlyozza, hogy a valódi változás nem egyik napról a másikra történik. A stabil szokások kialakulása hetekbe, gyakran hónapokba telik, ezért a türelem és a hosszú távú szemlélet elengedhetetlen. Az egészség és az életmódváltás sikerét nem kizárólag a mérleg mutatja: az energiaszint, az alvásminőség, a közérzet és a mindennapi terhelhetőség legalább ilyen fontos visszajelzések.
Az újévi motiváció erős, de gyorsan elmúlhat. Mert nem a motiváció a legnagyobb kihívás, hanem a fenntartható stratégia. Ha februárra már nem megy olyan gyakran az edzés, ne hibáztasd magad. Változtass a megközelítésen, de ne a célon. A hosszú távú siker nem sprint, hanem maraton.
LM
