Kép forrása: Dr. Németh Csaba
A tojás az egyik leggyakrabban fogyasztott és tápanyagokban gazdag élelmiszerünk. Elkészítésekor - például főzés vagy omlett sütése során - számos fizikai és kémiai változás megy végbe benne. Bár sokan megszokásból követik a „3 perces lágy tojás” vagy „10 perces kemény tojás” szabályt, ezek az idők valójában a tojás fehérjéinek hőérzékeny tulajdonságaival függnek össze. Azt, hogy hogyan is, nézzük meg egy kicsit alaposabban!
A tojás fő alkotóelemei a víz és a fehérjék. A tojásfehérje körülbelül 90%-ban vízből és 10%-ban különböző fehérjékből áll, például ovalbuminból, ovotranszferrinből és avidinből. Ezek a fehérjék hő hatására denaturálódnak, vagyis térszerkezetük megváltozik. A tojásfehérje már körülbelül 60-65 °C körül elkezd kicsapódni, míg a tojássárgájában található fehérjék általában 65-70 °C körül szilárdulnak meg. Ez magyarázza, hogy rövidebb főzés esetén a sárgája még folyékony marad, míg hosszabb főzéskor teljesen megszilárdul.
Egy ilyen egyszerűnek tűnő folyamatot, mint a főtt tojás elkészítése is lehet mérnöki szemmel, tudatosan végezni. Főleg akkor lehet ez fontos, ha mondjuk a kedves családtagunk, barátunk, akinek kedveskedni akarunk a reggelinél, egy bizonyos állagú tojást szeret. Van, akinek az a baja, ha folyós, van, aki meg pont lágyabban szereti a sárgáját. Sok körülményen múlhat a siker. Forrásban lévő vízbe tesszük-e a tojásokat? Mekkora és hány darab tojást teszünk a vízbe? Hiszen azok visszahűthetik a melegítő vizet, a nagyobb tojások átmelegítéséhez pedig több idő kell. Tehát nem is olyan könnyű azt a 3 perces lágy tojást elkészíteni - mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki szerint érdemes minden napot három tojással indítani.
A tojás hőkezelése élelmiszer-biztonsági szempontból is fontos. A nyers tojás ritkán ugyan, de tartalmazhat olyan mikroorganizmusokat, mint a Salmonella fajok. A megfelelő hőkezelés elpusztítja ezeket a kórokozókat, így csökkenti az ételfertőzés kockázatát.
A főzés vagy sütés emellett javítja a tojás emészthetőségét is. A fehérjék denaturációja során azok hozzáférhetőbbé válnak az emésztőenzimek számára. A tojásfehérjében található avidin nevű fehérje például nyers állapotban képes megkötni a biotin vitamint, ami csökkentheti annak hasznosulását. Hőkezelés során azonban az avidin szerkezete megváltozik, így ez a hatás megszűnik.
Aki magyar tojásokat vásárol, nem igazán kell például a Salmonellától tartania, mert a hazai telepek nagyon szigorúan ellenőrzöttek e téren. Ugyanakkor egy kis túlbiztosítás sosem árt, ezért is érdemes főtt, sütött tojást fogyasztani, vagy ha nagyon ragaszkodunk a nyers ízvilághoz, pasztőrözött tojáslevet inni-enni. Ugyanakkor az élelmiszer-biztonság mellett emészthetőségi, tápanyagfelhasználási előnyükkel is jár, ha nem csak kiszürcsöli valaki a héjából a nyers tojást, hanem azt főtt tojás, tükörtojás vagy rántotta formájában folytatta - folytatta Dr. Németh Csaba
Fontos hangsúlyozni, hogy a tojás főzése vagy omlett készítése során nem „tesszük tönkre” a tápanyagokat. A fehérjék nem égnek el, csupán szerkezetük változik meg. A tojásban található vitaminok jelentős része - például az A-, D- és E-vitamin - viszonylag hőstabil, ezért a kíméletes hőkezelés során nagyrészt megmarad. A tojás hőkezelése nemcsak az állományát változtatja meg, hanem biztonságosabbá és jobban emészthetővé is teszi ezt a tápanyagokban gazdag élelmiszert.
LM
