Kép forrása: pixabay.com
A tojás rendszeres fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár, különösen akkor, ha figyelünk arra, hogy a teljes étrendünk vitaminokban, ásványi anyagokban és jó minőségű fehérjékben gazdag legyen. A tojásban található mikrotápanyagok közül sok kevésbé ismert a nagyközönség számára, pedig biológiai szempontból kiemelt szerepük van.
Nem fogyasztunk elég kolint, de a tojás segít!
Először is a tojás a kolin nevű vegyület egyik legjobb természetes forrása. A kolin létfontosságú az idegrendszeri működéshez, segít a sejthártyák felépítésében, és előanyagként szolgál az acetilkolin neurotranszmitternek. Egyes kutatások kimutatták, hogy a tojássárgájában található kolinfélék (például foszfatidilkolin) fogyasztása javíthatja a vérplazma kolinszintjét, és csökkentheti bizonyos gyulladásos markerek szintjét anyagcserezavarral élők körében. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) is elismeri, hogy a kolin fontos mikrotápanyag, melyet gyakran nem fogyasztunk elegendő mennyiségben - mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.
A tojás emellett viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz luteint és zeaxantint, melyek karotinoidokként fontos funkciókat töltenek be a szem egészségének védelmében - segíthetnek megelőzni az életkorral összefüggő retina- vagy makulaelváltozásokat. A tojásban jelenlévő vitaminok és ásványi anyagok (például A-, D-, E-vitamin, B-vitaminok, szelén, vas és cink) is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a hétköznapi élelmiszer igen tápláló legyen.
Nem mindegy, milyen fehérjét fogyasztunk
A fehérjék tekintetében a tojás „teljes” fehérjeforrás: tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amelyeket az emberi szervezet nem képes önállóan előállítani. A tojásfehérjék biológiai értéke is nagyon magas, vagyis azt a fehérjét, amit tartalmaz, a szervezet hatékonyan tudja hasznosítani. Például az esszenciális aminosavak közé tartozik a triptofán, mely a szerotonin előanyagaként tölti be szerepét az agy működésében - ez az aminosav is jelen van a tojásfehérjében. A tojásban megtalálhatók továbbá a metionin, leucin, izoleucin és a többi esszenciális aminosav is, amelyek nélkülözhetetlenek a fehérje-szintézishez, a szövetek regenerációjához, az immunfunkciókhoz - folytatta Dr. Németh Csaba.
A tojásban található zsírok és zsírszerű vegyületek is kedvező hatással bírnak. A sárgájában lévő zsírok nem tartalmaznak transzzsírokat, és a telített zsírok aránya sem túl magas.
Egy amerikai vizsgálat azt bizonyítja, hogy a tojásfogyasztás összefüggésbe hozható a mikrotápanyag-bevitel javulásával: azok, akik rendszeresen fogyasztottak tojást, magasabb fehérje-, szelén-, cink- és kolin-bevitellel jellemezhetők. Ugyanakkor a vérzsírokat tekintve nem találtak kedvezőtlen összefüggéseket a tojásfogyasztás és az LDL-koleszterin vagy a gyulladásos markerek között, miután a többi étrendi és életmódbeli tényezőt kontrollálták.
Továbbá figyelemreméltó, hogy a tojás kiválóan illeszthető olyan étrendekbe, amelyek magas tápanyagtartalom bevitelére sarkalnak, például gyermekek, idősek vagy sportolók étrendjében. Egy vizsgálat szerint azáltal, hogy egy tojással helyettesítünk más fehérjeforrást, javul az étrend mikrotápanyag-minősége (különösen a kolin és D-vitamin tekintetében) anélkül, hogy lényeges költségnövekedést okozott volna.
Természetesen - mint minden élelmiszer esetében - a „mértékletesség” kulcsfontosságú: egészséges egyének számára a napi 1 tojás (vagy néhány tojás hetente) általában biztonsággal beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe. Azok számára viszont, akik már fennálló szív‑ és érrendszeri betegséggel küzdenek, vagy más kockázati tényezőkkel élnek, ajánlott dietetikus vagy orvos tanácsát kérni, akárcsak az élelmiszerek többségénél. Összességében a tojás nem csupán koleszterinforrás - hanem számos kevéssé ismert, fontos tápanyag (kolin, lutein, esszenciális aminosavak stb.) gazdag tárháza, amely jól beépítve az étrendbe valódi, értékes szereplő lehet az egészségtudatos étrendben.
LM
