Kép forrása: pexels.com
A „tökéletes munka” ritkán azt jelenti, hogy minden nap öröm, nulla stressz, és minden feladat passzol. A valóságban a jó munkatalálat inkább ezt jelenti: összhangban van a személyiségeddel, értékeiddel, erősségeiddel, élethelyzeteddel, és olyan kompromisszumokat kér, amiket szívesen vállalsz. Ehhez viszont az álláskeresés nem csak CV és interjútechnika, hanem komoly önismereti projekt is.
Ha pontosabban ismered önmagad, gyorsabban szűrsz a lehetőségek között, hitelesebben tudsz bemutatkozni, és sokkal kisebb eséllyel köt ki melletted egy olyan állás, ami papíron jónak tűnik, de néhány hónap múlva teljesen lemerít. Az önismeret előnye, hogy nem csak azt látod, mire vagy képes, hanem azt is, milyen közegben tudsz tartósan jól működni, és mi az, ami előbb utóbb biztosan feszültséget fog okozni.
Miért az önismeret az egyik legnagyobb versenyelőny álláskeresésben?
Sokan úgy keresnek állást, hogy arra fókuszálnak, „mit tudok csinálni” és „mire vesznek fel”. Ez rövid távon működhet, de hosszabb távon gyakori vége a folyamatos váltás, a kiégés, vagy az az érzés, hogy „jó ez a munka, csak nem nekem való”. Ezzel szemben az önismeretre épülő álláskeresés segít abban, hogy ne csak munkád legyen, hanem olyan munkád legyen, amit fenn is tudsz tartani.
Az önismeret nem elméleti luxus, hanem gyakorlati szűrő. Minél tisztábban látod, mik az értékeid, a működésmódod, az erősségeid és a motivációid, annál könnyebben döntesz: mire pályázol, mire nem, és mi az, amiről már az elején tudod, hogy nem lesz jó.
Értékek: mi az, amiből nem érdemes engedned?
Az értékek olyan belső iránytűk, amelyek megmutatják, mitől érzed egy munkahelyen azt, hogy rendben vagy, és mitől billensz ki. Ha egy munkakör vagy cégkultúra hosszabb távon sérti az alapértékeidet, akkor hiába korrekt a fizetés vagy jó a csapat, előbb utóbb belső feszültség alakul ki.
Tipikus munkahelyi értékek lehetnek az autonómia és az önállóság, a biztonság és kiszámíthatóság, a fejlődés és tanulás, a hatás és hasznosság, az elismerés, a közösség, a teljesítmény és kihívás, vagy a munka magánélet egyensúlya. A lényeg nem az, hogy melyik a „jobb”, hanem hogy neked melyik a top, és mi az, ami nélkül nem érzed jól magad.
Egy gyors, hatékony gyakorlat, ha összeírsz tíz olyan értéket, ami számodra fontos, kiválasztod a top ötöt, majd mindegyikhez leírod: mit jelent ez neked a hétköznapokban, és mi lenne az a vészjel, ami azt mutatja, hogy sérül. Ha például a biztonság az egyik értéked, akkor vészjel lehet a folyamatos szervezeti káosz vagy a kiszámíthatatlan fizetés. Ha az autonómia fontos, akkor vészjel lehet a mikromenedzsment.
Ez az értéklista később interjún is aranyat ér, mert konkrétan tudsz kérdezni: mennyi önállóság van a munkában, milyen a vezetői stílus, mennyire tervezhető a terhelés, és milyen fejlődési út létezik a cégnél.
Erősségek: miben vagy természetesen jó, és mi ad energiát?
Álláskeresésnél sokan a hiányokra koncentrálnak, például arra, mi az, ami még nincs meg, vagy miből kellene több tapasztalat. Ezzel szemben a fenntartható karrier alapja az, hogy tisztán lásd: miben vagy igazán erős, és milyen feladatoktól érzed azt, hogy „na, ebben otthon vagyok”.
Fontos különbség a készség és az erősség között. Készség például egy szoftver ismerete, egy módszertan, vagy egy folyamat. Erősség ezzel szemben egy stabilabb működésmód, ami gyakran energiát ad, például a rendszerezés, a problémamegoldás, a kreatív ötletelés, a kommunikáció, vagy a nyugodt, higgadt döntéshozatal.
Nagyon jól működik a „sikertörténet módszer”: írj le hét olyan helyzetet az elmúlt évekből, amikor jól ment valami. Nem kell hatalmas sikernek lennie, a lényeg, hogy te elégedett voltál az eredménnyel. Mindegyiknél írd le, mi volt a cél, mit tettél pontosan, mi lett az eredmény, és mi volt a siker belső magja benned. Utána keresd a mintákat. Mi ismétlődik? Lehet, hogy mindig te hoztál rendszert a káoszba, vagy te voltál az, aki a legjobban átlátta az embereket, vagy te gondolkodtál előre és kerestél megoldást.
Ezekből a helyzetekből lesznek később a legerősebb interjús történeteid, mert ahelyett, hogy azt mondod „jó a kommunikációm”, meg tudod mutatni: mikor, hogyan, milyen eredménnyel.
Munkastílus és személyiség: milyen közegben tudsz jól működni?
A neked való munka nem csak feladat, hanem környezet is. Van, aki pörgős, gyors döntésekkel teli helyen érzi jól magát, más pedig stabil, tervezhető működésben. Van, aki emberekkel dolgozik szívesen, más inkább rendszerekkel és adatokkal. Van, aki egyszerre sok projektet szeret vinni, más pedig egy fókuszált területben mélyül el.
Ha ezekre nem figyelsz, könnyen belecsúszhatsz olyan munkába, ami papíron tökéletes, valójában viszont folyamatosan idegen terep. Érdemes végiggondolni, mennyi struktúrát szeretsz, mennyire bírod a bizonytalanságot, hogyan viszonyulsz a szabályokhoz, és mennyire fontos neked a kreatív szabadság.
Itt segíthetnek különböző keretek is, például érdeklődési területek, motivációs „karrierhorgonyok”, vagy személyiségdimenziók. A cél nem az, hogy „bedobozold” magad, hanem hogy legyen egy tisztább képed: milyen munkahelyi működés passzol hozzád.
Motiváció: mitől érzed azt, hogy van értelme?
A motiváció nem állandó lelkesedés, hanem kapcsolódás valamihez, ami neked fontos. Ez lehet az, hogy látod a munkád hatását, vagy hogy fejlődsz, vagy hogy embereken segítesz, vagy hogy kihívást kapsz és teljesítesz. A lényeg az, hogy tudd: mi kapcsol be benned.
Egy egyszerű és gyors eszköz az energianapló. Öt napon át írd le a nap végén, mi adott energiát, és mi merített le. Utána keresd a közös mintát. Lehet, hogy az energiát a kreatív feladatok adták, a lemerítőt pedig a sok admin. Lehet, hogy a kapcsolódás töltött, a hosszú, céltalan meetingek pedig fárasztottak. Ha ezt látod, akkor a következő állásnál tudod, milyen arányban legyen jelen az, ami feltölt.
Az energiaminták alapján sokkal okosabban tudsz állást választani, mert nem csak a feladatot nézed, hanem azt is, milyen hétköznapokat fog hozni.
Fejlődési irány: mi az, amiben a következő 6–12 hónapban szeretnél jobb lenni?
A tökéletes munkát sokan úgy képzelik, hogy egyetlen lépés és kész. A valóságban gyakran a „következő legjobb munka” a cél, ami közelebb visz egy irányba. Ehhez érdemes három zónában gondolkodni.
Az A zóna az, amiben már most erős vagy és bizonyítottál. A B zóna az, ami érdekel és gyorsan tudsz fejlődni benne. A C zóna pedig az, ami folyamatosan kimerít, és nem is motivál. Jó döntés általában az, ha a munkád nagy része az A zónában van, és van benne tudatosan vállalt B zóna is, de kevés C zóna.
Korlátok és élethelyzet: mi fér bele reálisan?
Az állás nem csak karrier, hanem életminőség. Nem mindegy, mennyi ingázás fér bele, milyen munkarend vállalható, mennyi stresszt bírsz tartósan, és mennyi energiát akarsz hagyni a magánéletednek. Sokan utólag jönnek rá, hogy nem a munka volt rossz, hanem a munkához tartozó életforma nem volt vállalható.
Ezért érdemes már az elején tisztázni: mi a te realitásod, és mi az, ami hosszabb távon biztosan túl sok lenne.
Önismeretből döntési rendszer: állás-szűrő mátrix, ami tényleg működik
Ha van önismereti alapod, alakíts belőle konkrét szűrőt. A legjobb forma a három lista: kötelezők, előnyök, tiltólista.
A kötelezők azok, amik nélkül nem pályázol, például fix munkarend, bizonyos rugalmasság, stabil bér, kiszámítható terhelés. Az előnyök plusz pontok, például képzések, mentorálás, előrelépés, jó csapat. A tiltólista pedig azok a vészjelek, amiknél tudod, hogy rossz vége lesz, például állandó túlóra, toxikus kultúra, mikromenedzsment, irreális elvárások.
Ez a három lista rengeteg időt, energiát és csalódást spórol meg, mert nem csak érzésből döntesz, hanem tudatosan.
Hogyan kommunikáld az önismeretet interjún?
Az önismeret akkor lesz ütős, ha példákkal támasztod alá. A „rendszerető vagyok” önmagában kevés. De ha elmondod, hogy egy széteső folyamatot átláthatóvá tettél, és ennek mi lett az eredménye, akkor az rögtön hiteles.
Jól működő, átírható mondatok lehetnek például: „Akkor teljesítek a legjobban, ha a célok tiszták, de a megoldásban van önállóságom.” vagy „Az erősségem a rendszerezés, több projektnél én raktam rendbe a működést, ettől csökkent a hibázás és gyorsult a munka.” vagy „Motivál, ha látom a munkám hatását, ezért olyan feladatokat keresek, ahol mérhető eredmény és rendszeres visszajelzés van.”
A lényeg az, hogy a saját működésedről tudj világosan beszélni, és közben mutasd meg: ez hogyan lett eredmény a valóságban.
Tipikus csapdák, amik miatt rossz helyre kerülhetsz
Az egyik leggyakoribb csapda az, amikor valaki azt mondja: „bármit elvállalok, csak legyen munka”. Bizonyos helyzetekben ez érthető, de ha van mozgástered, legalább a tiltólistát érdemes megtartani. Ugyanilyen csapda a tökéletesség hajszolása. A cél nem az, hogy hibátlan legyen, hanem hogy jó és fenntartható legyen. A harmadik csapda, amikor valaki csak a fizetés alapján dönt, miközben a kultúra és a terhelés hosszabb távon sokkal jobban befolyásolja, bírod-e.
Sokan nem kérdeznek interjún, pedig az interjú kétoldalú. Neked is adatot kell gyűjtened. Ha nem kérdezel, később könnyen derül ki, hogy nem azt kaptad, amire számítottál.
Egy egyszerű, 14 napos önismereti mini terv álláskeresőknek
Ha gyorsan szeretnél rendszert, két hét alatt is lehet komoly előrelépést elérni. Az első napokban készíts értéklistát és top ötöt, majd dolgozz a sikertörténeteiddel és az energianaplóval. Ezután írd össze a kötelezőket, előnyöket és tiltólistát, majd ennek alapján szűrd a célpozíciókat. Végül alakíts ki három öt erős interjús történetet, és ezekhez igazítsd a CV-t és a bemutatkozást.
A lényeg, hogy ne csak állást keress, hanem összhangot. Az önismeret nem attól „szép”, hogy mély, hanem attól, hogy konkrét döntésekké válik. Ha a saját működésedet megérted, akkor a jó munka nem szerencse kérdése lesz, hanem következmény.
