AI által írt önéletrajzok vs. valódi emberi értékek – hol húzódik a határvonal

A mesterséges intelligencia néhány perc alatt “professzionális” önéletrajzot készít bárkinek. A dokumentum hibátlanul tagolt, tele releváns kulcsszavakkal, nyelvtani hibák nélkül. A HR-esek mégis egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy a papíron meggyőző jelöltek élőben egészen mást mutatnak.

Az AI-eszközök tökéletesen illeszkednek az online álláspályázati rendszer logikájába. A jelöltek néhány utasítással olyan önéletrajzot generáltathatnak, amely:

• követi az elfogadott CV-struktúrát

• tartalmazza az álláshirdetésben szereplő kulcsszavakat

• nyelvileg, stilisztikailag egységes és “profi”

Ennek eredményeként egymás után érkeznek a dokumentumok, amelyekben rendre ugyanazok a fordulatok szerepelnek: “eredményorientált szakember”, “agilis, proaktív hozzáállás”, “kiváló csapatjátékos”, “adatvezérelt döntéshozatal”.

A jelöltek önéletrajzai egyre kevésbé különböztetik meg egymást, miközben látszólag mindegyik megfelel a technikai elvárásoknak.

Mit lát ebből a HR-es? Papíron erős, élőben bizonytalan

A kiválasztási folyamat első szűrője sok cégnél ma már nem ember, hanem ATS (Applicant Tracking System). A rendszer kulcsszavakat keres, pontozza az önéletrajzokat, és kiszórja azokat, amelyek nem illeszkednek az elvárt profilra. Ebben a közegben az AI-val készült CV kétségtelenül előny: könnyebben átjut a gépi rostán.

Az igazi próbatétel azonban továbbra is az interjú. Itt három típusos töréspont jelenik meg:

1. Nyelvi szakadék
   Az önéletrajz tökéletes, felsőfok közeli angolt tükröz, míg a jelölt szóbeli nyelvtudása ennél jóval gyengébb. A HR-es számára azonnal felmerül a kérdés: ki írta valójában a dokumentumot?

2. Általános állítások, konkrétumok nélkül
   Az AI által generált mondatok gyakran ilyenek:

   • “Számos projekt sikeres menedzseléséért feleltem.”

   • “Részt vettem a folyamatok optimalizálásában.”
     Amikor azonban rákérdeznek: melyik projekt, mekkora büdzsé, milyen mérhető eredmény, sokszor nincs mögöttük valós, részletekben is felidézhető tapasztalat.

3. Stílusbeli disszonancia
   A CV agresszíven magabiztos, “sales-es” hangot üt meg, míg maga a jelölt inkább csendes, visszahúzódó, óvatosan fogalmazó személy. A kettő közötti kontraszt rontja a hitelesség érzetét.

A HR-esek számára nem az a lényeg, hogy készült-e AI segítségével az önéletrajz, hanem az, hogy a dokumentum mennyire van összhangban a jelölttel.

AI-generált önéletrajz: technikailag erős, tartalmilag kérdéses

Az AI abban különösen erős, amit a rendszer elvár:

• strukturált, átlátható felépítés

• nyelvhelyesség, stiláris csiszoltság

• iparági kulcsszavak, trendi kifejezések

A gyengeség ott kezdődik, ahol a személyes döntések, felelősségvállalás és élettörténet kerül előtérbe.

Az olyan kérdésekre, mint:

• miért váltott valaki iparágat,

• miért volt karrierszünet,

• miért lépett vissza vezetői pozícióból szakértői szerepbe,

csak maga a pályázó tud hitelesen válaszolni. A mesterséges intelligencia ezeket legfeljebb stilizálni tudja, kitalálni nem.

A valódi eredményeknél ugyanez figyelhető meg. Egy AI könnyedén “ír” 20%-os forgalomnövekedést, hatékonyságnövelést, költségcsökkentést, de az interjún már konkrét számokkal, időszakokkal, módszerekkel kell alátámasztani ezeket. Itt válik el, hogy a CV valós szakmai háttérre épül-e, vagy csupán sablonos túlzás.

A legnagyobb kockázat nem abban rejlik, hogy valaki AI-t használ, hanem abban, hogy a technológia túl nagyot “emel” a jelöltön. Az önéletrajz így:

• erősebbnek mutatja a nyelvtudást, mint amilyen valójában

• több felelősséget sugall, mint amennyit a jelölt valójában viselt

• magabiztosabb, mint amilyen a pályázó saját maga

Ennek három következménye lehet:

1. Gyors bukás már az interjún
   A HR-es néhány célzott kérdéssel gyorsan feltérképezi, hogy a leírtak mennyire felelnek meg a valóságnak. Ha nagy az eltérés, a folyamat rövidre zárul.

2. Rosszul illeszkedő pozíció
   Az is előfordulhat, hogy a jelöltet felveszik, de olyan feladatokra, amelyekre valójában még nincs felkészülve. Ez frusztrációhoz, kiégéshez, gyors fluktuációhoz vezethet.

3. Reputációs kockázat
   Szűkebb szakmai közegben hamar híre mehet annak, ha valaki rendszeresen túlígéri magát. Az AI-val felpumpált önéletrajz rövid távon előnyt hozhat, hosszú távon azonban bizalomvesztést okozhat.

Az AI használata az önéletrajzírásban mára hétköznapi gyakorlattá vált. A kérdés nem az, hogy szabad-e, hanem az, hogy milyen szerepet kap a folyamatban.

Ésszerű, “felnőtt” használat esetén:

• a jelölt saját maga fogalmazza meg tapasztalatait, konkrét eredményeit

• az AI a nyelvi és formai csiszolásban segít

• a rendszer támogatja az ATS-nek való megfelelést, de nem ír át teljes karriertörténeteket

Veszélyes akkor lesz a technológia, ha:

• kitalált eredmények, pozíciók, felelősségi körök kerülnek a CV-be

• a pályázó maga sincs tisztában azzal, mit vállal az aláírásával

• az önéletrajz inkább marketinganyag, mint valós szakmai összefoglaló

Valódi emberi értékek: ott derülnek ki, ahol nincs AI

Az önéletrajz csak kirakata annak, amit egy jelölt valójában tud. A tényleges értékek azokban a helyzetekben mutatkoznak meg, ahol AI nélkül kell helytállni:

• interjúhelyzetekben

• próbanapokon, betanulási időszakban

• csapatmegbeszéléseken, konfliktusok során

• határidők, felelősségvállalás, önálló munkavégzés közben

A munkáltatók számára továbbra is kulcsfontosságú:

• a hitelesség – mennyire egyezik a papíron szereplő kép a valós személyiséggel

• az önismeret – a jelölt tisztában van-e erősségeivel, gyengeségeivel

• a tanulási képesség – hogyan reagál új helyzetekre, változásokra

• az értékrend – milyen szempontok alapján hoz karrier- és munkahelyválasztási döntéseket

Ezeket a területeket egyetlen jól sikerült AI-szöveg sem helyettesíti.

#álláskalauz