Kép forrása: Lépés Magazin
Az Egertől alig 10 kilométerre fekvő Noszvaj nemcsak a csendes dombjai, borai vagy festői utcái miatt vált híressé. A falu határában megbúvó barlanglakások olyan múltat őriznek, amelyet nemcsak megőrizni, de újraértelmezni is érdemes. Ezek az apró, kőbe vájt otthonok nem csupán emlékek, hanem a magyar vidéki kultúra különleges, időtlen lenyomatai.
Bükkalja földje – ahol a kő engedelmes
A barlanglakások története Noszvajon szorosan összefügg a térség földtani adottságaival. A Bükkalja jellegzetes kőzete, az úgynevezett riolit tufa laza szerkezetű, jól faragható. Ez tette lehetővé, hogy már a 18. század végétől – vagy talán még korábban – a helyiek a domboldalakba élhető lakásokat vájjanak.
Bár sokáig csupán szükségmegoldásnak számítottak – a legszegényebbek laktak ezekben –, az évtizedek során kialakult egyfajta külön kis világa a barlanglakás-közösségeknek.
A néma tanúk: kik éltek a kőfalak között?
A noszvaji barlanglakásokat főként zsellérek, napszámosok, földmunkások használták, akiknek nem volt pénzük rendes ház építésére. A kőfal viszont ingyen volt, csak erő és szerszám kellett hozzá. Sokan maguk vésték ki saját otthonukat – néhány hét alatt, kézi eszközökkel.
Bár szűkek és sötétek voltak, ezek az otthonok meglepően praktikusak voltak:
-
állandó, kb. 12–15 °C hőmérséklet,
-
nyáron hűvösek, télen viszonylag melegek,
-
könnyen tisztán tarthatók, tűzállók.
A lakások gyakran egyetlen helyiségből álltak, kemencével, fekvőhelyekkel és polcokkal. Előfordult, hogy az emberek és állatok egy barlangban éltek, elválasztva vagy együtt.
A feledés peremén – és vissza az életbe
A barlanglakásokat az 1950-es évektől kezdve elhagyták. A háború utáni építkezések, a szociális lakásprogramok és az áram, víz hiánya miatt ezek az otthonok korszerűtlenné váltak. Sok helyen beomlottak vagy elhanyagolódtak.
Ám a 2000-es évektől kezdve valami megváltozott. Noszvaj barlanglakásai új szerepet kaptak: művészek, helyi civilek, természetkedvelők és vállalkozók látták meg bennük a lehetőséget.
Barlanglakásból műhely és élményhely
Ma a noszvaji barlanglakások egy része turisztikai attrakció lett. A legismertebb a „Barlanglakások Noszvaj” nevű bemutatóhely, ahol a látogatók testközelből tapasztalhatják meg, hogyan éltek a múlt században ezekben az otthonokban.
Van köztük, amelyet művészeti alkotótérré, installációkkal díszített műteremmé alakítottak. Mások kézműves foglalkozásoknak, vagy éppen meditációs, természetközeli programoknak adnak otthont.
Ezek a terek többé nem csak múltat mesélnek – jövőt is építenek. Új jelentést nyernek a fenntarthatóság, a természetközeli életmód és a kulturális örökség kontextusában.
Noszvaj barlanglakásai nem csupán kőbe vájt emlékek – élő példák arra, hogyan képes az ember alkalmazkodni, alkotni, otthont teremteni a legkevesebből is. Aki belép egy ilyen lakásba, az nemcsak egy faluba, hanem egy másik korba is megérkezik.
LM
