Comacchio – A lagúnák elfeledett gyöngyszeme

Amikor a térképen egy ismeretlen, csipkeszerű vízrajzú városkára bukkanunk, gyakran csak átfutunk rajta – „alig pár ezer lakos, csatornák, halászat”. Comacchio azonban nem csupán egy pici pont Ferrara és az Adria között. Ez a hely olyan, mintha Velence egyik rég elveszett testvérvárosa lenne, csak épp turisták és giccspultok nélkül.

Ahogy a reggeli köd leül a csatornák fölé, Comacchio szinte suttog. A víz tükre szelíden ringatózik a színes házak között, a hídra kifeszített köteleken frissen mosott ruhák lengenek. A város központjában, a Trepponti nevű kőhídon állva az az érzésed támad, mintha a történelem egy pillanatra elfelejtett volna továbbmenni.

A Trepponti (jelentése: „három híd”) nemcsak a város szimbóluma, hanem a tökéletes kiindulópont is a felfedezéshez. A híd öt boltíve alatt csatornák futnak össze, amelyek egykor a só és hal szállításának fő útvonalai voltak. Ma már csak kis csónakok és kacsák járják őket – meg néha egy-egy szerelmespár.

Történelem a hal füstjében

A város egyik legmeghatározóbb kulturális helyszíne az Antica Manifattura dei Marinati – egy régi halüzem, ahol a helyi angolnafüstölés titkait őrzik. Itt nem csak nézelődni lehet, hanem szinte „érezni” a múltat: a kemencék szaga, a megkopott fapadok és az olajozott kézzel írott receptek mind részei ennek az élő múzeumnak. Októberben életre kel az egész város, amikor megrendezik a Sagra dell’Anguilla – azaz az Angolna Fesztivált –, ahol grillezett, párolt, sült formában is megkóstolhatjuk ezt a különleges fogást.

Egy csipetnyi természet: Valli di Comacchio

A várostól pár kilométerre húzódik a Valli di Comacchio, egy 11 000 hektáros lagúnarendszer, ahol a természet még mindig a maga törvényei szerint él. Madármegfigyelők paradicsoma: rózsaszín flamingók, gémek, kócsagok és több száz más faj otthona. Kerékpárosoknak és kenuzóknak is ideális terep, főleg napkeltekor, amikor a víztükör aranyba borul, és csak a madarak szárnysuhogása hallatszik.

Gasztronómiai meglepetések

Comacchio éttermei egyszerre háziasak és meglepően kifinomultak. A helyi trattoriákban az anguilla ai ferri (rostonsült angolna) és a brodetto di pesce (halleves) alapfogásnak számítanak. Ne hagyjuk ki a cappellacci di zucca-t sem – ez a sütőtökkel töltött friss tészta Ferrara régiójának ékköve.

Jó szívvel ajánlható az Osteria La Comacina, amely a város egyik legrégebbi épületében működik, és kiváló borkínálattal várja a látogatókat. Esténként a helyiek lazán boroznak a csatornapartokon, minden sietség nélkül – mintha az időnek itt tényleg más tempója lenne.

Maradj egy estét, hogy megtapasztald a varázslatot

Sokan csak nappali kiruccanásra érkeznek Ferrarából vagy Ravennából, de aki teheti, töltsön itt legalább egy éjszakát. A város fényei este sejtelmesen tükröződnek a vízben, a csatornák mentén szinte már csak a szél hallatszik, és egy régi olasz dalfoszlány a távolból. A hely atmoszférája ilyenkor a legintimebb.

Tipp az utazónak

• Hogyan jutsz oda? Ferrarából kb. 1 órás autóúttal (vagy busszal) elérhető. Bologna reptere a legközelebbi nagyobb légikikötő.

• Mikor menj? Ősszel az angolnaszezon, tavasszal pedig a madárvonulás miatt különösen varázslatos.

• Milyen hosszú időre? Egy vagy két éjszaka ideális, de a környék többi kisvárosával (pl. Pomposa, Ferrara, Ravenna) együtt akár egy hetes felfedezőúttá is bővíthető.

#utazásitipp