Kép forrása: Mágnás Miska
Száztíz éve mutatták be először, dallamait generációk ismerik, társadalmi fricskái pedig a mai napig működnek. Szeptember 12-én, szombaton este a magyar operettirodalom egyik legismertebb klasszikusa, a Mágnás Miska érkezik Balatonszemesre. A Latinovits Zoltán Művelődési Házban nem egyszerű operettgálát láthat a közönség: a Mágnás Miska teljes színházi produkcióként, díszletekkel, két felvonásban, a Dunakeszi Szimfonikusok 16 tagú élő zenekarának közreműködésével kerül színpadra.
A Mágnás Miska éppen 110 éve, 1916. február 12-én indult hódító útjára a budapesti Király Színházból. Bakonyi Károly szövegkönyvéhez Szirmai Albert komponált zenét, a verseket Gábor Andor írta. A történet egyik legnagyobb ereje a társadalmi szerepek kifordítása. A siker már a kezdetektől hatalmas volt, a darab legismertebb dallamai közül pedig több máig az operettirodalom örökzöldje maradt. A Cintányéros cudar világ, a Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni, a Csiribiri kék dolmány és a Fáj, fáj a szívem dallamait generációk óta ismeri és dúdolja a közönség.
A történet középpontjában Baracs István mérnök úr, Rolla grófnő szerelme áll, amelyet a lány előkelő családja nem néz jó szemmel. Baracs ezért tréfával vesz elégtételt az őt lenéző arisztokratákon: lovászát, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló grófként mutatja be az úri társaságnak, amely azonnal rajongani kezd érte. Amikor Rolla rájön a turpisságra, ő is beszáll a játékba, és Miska párját, Marcsát előkelő dámává változtatja. A kettős szerepcsere szerelmi bonyodalmak és mulatságos helyzetek sorát indítja el, miközben a darab görbe tükröt tart a rangkórságnak és az arisztokrata világ sznobériájának.
Bozsó József rendező szerint éppen ebben rejlik annak egyik titka, hogy a darab 110 év elteltével sem öregedett meg.
„A játék a játékban mindig működik. Ha valaki másnak adja ki magát, bekerül egy olyan társaságba, amely teljesen idegen számára, abból rengeteg humor születik. A Mágnás Miskában egyszerre van jelen a helyzetkomikum és a verbális humor, miközben a magyar paraszti világot állítja szembe a sznob, kiüresedett úri világgal” - nyilatkozta a darab rendezője.
1916-ban és 2026-ban is ugyanazon tudunk nevetni
A Mágnás Miska társadalmi fricskái sem veszítették el aktualitásukat. Bozsó József szerint a környezet ugyan megváltozott az elmúlt 110 évben, az alapvető emberi viszonyok azonban alig.
„Lényegében ma is ugyanazon nevetünk. A társadalmi különbségek mindig megvoltak, és valamilyen formában mindig meglesznek. Ez olyan, mint a szerelem: meglátunk valakit, beleszeretünk, és ez évezredek óta így van. Csak a körülmények változnak.”
Farkas Pál karmester szintén úgy látja, hogy a történet több pontja ma is könnyen értelmezhető. Miska egyszerű emberként is képes átlátni az előkelő társaság világát, sőt meg is tudja tréfálni annak tagjait. A darabban megjelenő egyéni és közösségi érdekek ütközése ugyancsak ismerős lehet a mai néző számára.
Nem felvételről szól a zene: 16 tagú zenekar érkezik
A balatonszemesi előadás egyik legnagyobb különlegessége az élő zene. Kisebb vidéki színpadokon egy ekkora produkciót gyakran rögzített zenei kísérettel mutatnak be, Balatonszemesen azonban a Dunakeszi Szimfonikusok 16 tagú zenekara játszik majd közvetlenül a színpad előtt.
Farkas Pál szerint az, hogy a közönség élőben hallja a hangszereket, nagyon sokat ad a színházi élményhez. Rögzített zenei alap esetén az énekesek és a színészek kénytelenek alkalmazkodni az előre meghatározott tempóhoz és ritmushoz. Élő zenekarnál viszont a zene és a színpadi játék együtt tud lélegezni.
„Az élő zenének megvan a maga hangulata. Úgy gondolom, így azt tudjuk visszaadni a nézőknek, amit anno a szerzők is elképzeltek” - fogalmazott a karmester.
A Dunakeszi Szimfonikusok számára az operett világa egyáltalán nem ismeretlen terep. Az együttes rendszeresen működik közre zenés színházi produkciókban, repertoárján számos ismert operett szerepel. Farkas Pál és Bozsó József szakmai kapcsolata mintegy két évtizedre nyúlik vissza, és az évek során Magyarországon, valamint külföldi turnékon is számos alkalommal dolgoztak együtt.
A magyar operett hungarikum
Az előadás egyben egy sajátosan magyar színházi hagyomány továbbéléséről is szól. A magyar operett hivatalosan is a Hungarikumok Gyűjteményének része, a Mágnás Miska pedig Bozsó József szerint különösen erősen hordozza a magyar kultúra sajátosságait. „A magyar néplélek benne van a Mágnás Miskában” - fogalmazott a rendező. Szerinte a darab nyelvi humora, szójátékai és karakterei olyan erősen kötődnek a magyar közeghez, hogy azok egy részének varázsa fordításban óhatatlanul elveszne.
A rendező nem szerette volna „mai ruhába” öltöztetni ezt a klasszikust, mert szerinte nincs rá szükség. A több mint százéves szöveg egyes, ma már nehezen érthető kifejezésein lehet változtatni, de a régi nyelvezetnek önmagában is értéke van.
Bozsó József szerint az operett attól maradhat élő műfaj, hogy az alapvető emberi „kódok” nem változtak: szerelemről, társadalmi kapcsolatokról, vágyakról, humorról ma is ugyanúgy lehet mesélni, mint száz évvel ezelőtt.
Nem csak az idősebb generáció műfaja
Farkas Pál szerint tévedés lenne az operettet kizárólag az idősebb korosztály szórakozásának tekinteni. A szerelem, az érzelmek, a humor, a látvány és a zene ugyanúgy képes megszólítani a fiatalabb közönséget is. „Szerintem már 10 éves kortól mindenki talál a Mágnás Miskában szépséget, szórakozást és humort” - mondta Farkas Pál.
Bozsó József egykor maga is Miska volt
A rendező számára különösen személyes darabról van szó. Bozsó József korábban maga is alakította Miskát, amely elmondása szerint pályája egyik legkedvesebb szerepe volt, a művet pedig rendezőként is többször színpadra állította. A Mágnás Miskát a magyar operettirodalom egyik alapművének tartja, amely számára a Csárdáskirálynővel és a Marica grófnővel egy sorban áll.
Balatonszemesen már hagyománya van a nagyoperettnek
A Latinovits Zoltán Művelődési Ház és Balatonszemes Önkormányzata harmadik alkalommal hoz teljes nagyoperettet a településre: az első évben a Csárdáskirálynőt, tavaly A víg özvegyet láthatta a közönség, az idén pedig a Mágnás Miska következik.
A program időközben túlnőtt Balatonszemes határain. A helyiek mellett számos más balatoni településről, valamint többek között Marcali, Kaposvár és Tab térségéből is érkeznek nézők az operettelőadásokra.
Farkas Pálnak már egy egészen különleges balatonszemesi élménye is volt: a Latinovits Művelődési Házban játszottak már úgy, hogy annyian voltak kíváncsiak az előadásra, hogy akik már nem fértek be a nézőtérre, az udvarról, az ablakon keresztül követték a produkciót.
A karmester szerint a Mágnás Miska ezúttal is elsősorban egy dolgot ígér: felhőtlen szórakozást. „Minden pillanatában van derű, báj vagy meghatottság” - fogalmazott.
És hogy lehet-e jövője egy 110 éves műnek a 21. században? A rendező ebben nem különösebben bizonytalan. „Már száz évvel ezelőtt is temették az operett műfaját. Nem sikerült. Azóta is mindig temetni akarják. Nem sikerül, hiszen az operett igazi magyar sajátosság” - mondta Bozsó József.
Szerinte a remekművek nem veszítik el jelentőségüket, ezért jó esély van rá, hogy a Mágnás Miskát újabb száz év múlva is játszani fogják.
A Mágnás Miskát 2026. szeptember 12-én, szombaton 19 órától mutatják be a balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház színháztermében. Az előadás a Magyar Zenés Színház és a Dunakeszi Szimfonikusok közreműködésével, Bozsó József rendezésében, Farkas Pál vezényletével látható. A belépőjegy ára 2500 forint. A produkció szervezője Balatonszemes Önkormányzata és a Latinovits Zoltán Művelődési Ház.
