Kép forrása: diverfarming.eu
Több tápanyag a talajban, kiegyenlítettebb nedvességviszonyok és csökkenő erózió – ezek a legfontosabb eredményei a Pécsi Tudományegyetem által végzett több éves kutatássorozatnak. Az összeurópai Diverfarming projekt részeként a pécsiek szőlő- és spárgaültetvények diverzifikálásának lehetőségeit vizsgálták.
A modern mezőgazdasági termelés jellemzően monokultúrás, vagyis egy területen adott időpontban egyetlen növényfaj nő. Ennek a gyakorlatnak számos negatív környezeti hatása van a talaj tápanyagtartalmának a gyorsabb kimerülésétől az általános biodiverzitás csökkenésééig. Nyolc ország 25 kutatóintézményének és agrárvállalatának az együttműködésével 2017-ben indult el a Diverfarming nevű, az Európai Unió Horizon 2020 programja által finanszírozott projekt azzal a céllal, hogy a növénytermesztés diverzifikálásával találjon megoldást a problémára. A spanyolországi Cartagena műszaki egyeteme által koordinált, közel 10 millió euró összköltségvetésű kezdeményezésbe Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem és két vállalkozás kapcsolódott be.
A kutatások úgynevezett állókultúrákban folytak: Gere Attila villányi szőlészetében és a Nedel-Market Kft. jakabszállási spárgaültetvényén. Mindkét növényt egymástól viszonylag távoli sorokban ültetik, a szakemberek pedig azt vizsgálták, a sorok közé vetett különféle egyéb növényeknek milyen ökológiai hatásaik vannak. Az organikus művelést folytató szőlészetben hétféle fajból álló fűkeveréket és cickafarkat vetettek a sorok közé, míg az intenzíven műtrágyázott és növényvédő szerekkel is kezelt spárgaföldön takarmányborsóval és zabbal kísérleteztek.
Mindkét mintaterületen ígéretes eredmények születtek.
„Villányban a növénytakaróval borított felszínnek köszönhetően csökkent a vízerózió, vagyis az esőzések által elmosott talaj mértéke és kiegyenlítettebb lett a talaj nedvességháztartása. Az ültetett növények bojtos gyökérzete javította a talaj szerkezetét és szellőzöttségét. A jobb körülmények pedig erősítették a talajbaktériumok aktivitását: a növényi maradványok gyorsabban és nagyobb hatásfokkal bomlottak le, így több szerves anyag – lényegében tápanyag – keletkezett” – összegezte dr. Lóczy Dénes egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője.
A jakabszállási bakhátas spárgaföldeken ugyancsak az erózió csökkentése volt az egyik eredmény: az ideihez hasonló aszályos években fedetlen, futóhomokos talaj erősen kitett a széleróziónak. A sorok közé ültetett növények szárazságtűrők és jó nitrogénmegkötő képességgel bírnak, ennek köszönhetően javították a talaj tápanyag-összetételét. Emellett csökkentették a kiszáradás veszélyét és lassították a tápanyagok kilúgozódását.
A projekt záróeseményére Pécsett és a két mintaterületen került sor. Ez értékes alkalmat kínált a tapasztalatcserére, hiszen a kutatások a mediterrántól az északi hidegig (boreális) hat, különféle klímájú régióban folytak változatos növényekkel. Például szántóföldi gabonafélék vetésforgójának módszereivel és a hazaihoz hasonló köztes vetésekkel olajfa- és dinnyeültetvényeken.
A következő fontos feladat az eredmények átültetése a gyakorlatba. A magyar szakemberek több helyi rendezvényt szerveztek villányi és kiskunsági gazdálkodóknak, ahol ismertették a tapasztalataikat és a módszer előnyeit. „Ígéretes szakmai egyeztetések folynak termelőkkel, akik nyitottak a köztes vetés alkalmazására” – mondta Lóczy Dénes. Hozzátette, hogy az ökológiai és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő gazdálkodás a terméshozamokat csökkentő környezeti károk megelőzésével nemcsak a talaj és az élővilág szempontjából, hanem a földtulajdonosoknak is előnyös.
LM