Hány hangya él egy bolyban?

Ha valaha is letérdeltünk egy hangyaboly mellé, és követtük a fűszálak között nyüzsgő rovarokat, biztosan felmerült bennünk a kérdés: vajon hány hangya élhet odabenn? A válasz legalább olyan lenyűgöző, mint maga a látvány. A hangyabolyok nem egyszerű rovarlakások, hanem jól szervezett társadalmak, ahol a lakosság száma fajonként változik: néhány száz főtől akár több millióig is terjedhet. A tudósok szerint a Föld egyik legnagyobb „városait” nem az emberek, hanem ezek az apró rovarok építik.

A hangyák társadalma annyira szoros egységet alkot, hogy a kutatók gyakran szuperorganizmusnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy a kolónia tagjai nem különálló egyedként, hanem egyetlen hatalmas szervezet részeként működnek. A királynő a „szív”, amely a folyamatos tojásrakással biztosítja az utánpótlást, a dolgozók a „kezek”, akik ellátják a közösség mindennapi feladatait, a katonák pedig a „pajzs”, akik védelmezik a kolóniát.

Egy boly lakossága tehát nem statikus, hanem folyamatosan változó rendszer. Naponta születnek új egyedek, és ugyanígy pusztulnak is el régiek – a közösség azonban fennmarad, akár évtizedeken át.

Mennyi hangya él egy bolyban?

A válasz fajonként és környezetenként eltérő:

• Kis kolóniák – Például a Közép-Európában gyakori fekete hangya (Lasius niger) általában 5–20 ezer egyedet tart fenn.
• Közepes méretű társadalmak – Az erdőkben élő vöröshangyák (Formica rufa) bolyainak lakossága 100–400 ezer fő lehet.
• Óriás kolóniák – A dél-amerikai levélvágó hangyák (Atta és Acromyrmex nemzetség) 5–8 millió dolgozót számláló telepeket építenek.
• Szuperkolóniák – Az argentin hangya (Linepithema humile) több bolyt köt össze, így akár kontinenseken átívelő hálózatot alkot. Egy Európában mért szuperkolónia például 6000 km hosszan terült el, és milliárdos nagyságrendű egyedszámot rejtett.

A lakosság szerkezete

Egy hangyaboly népessége jól körülhatárolható kasztokra oszlik:

• Királynő – A közösség életének központja, aki akár 15 évig is élhet, és évente több tízezer tojást rak.
• Dolgozók – Az ivartalan nőstények, akik élelmet gyűjtenek, gondozzák a lárvákat, és fenntartják a bolyt. Ők alkotják a népesség 90%-át.
• Katonák – Nagyobb testű, erős állkapcsú egyedek, akik az ellenségekkel szemben védik a kolóniát.
• Hímek – Rövid életűek, szerepük kizárólag a szaporodás idejére korlátozódik.

A kommunikáció titka – feromonok birodalma

A hangyák társadalma a kommunikáció révén működik. Mivel nem beszélnek és nem hallanak úgy, mint mi, a kémiai jelekre támaszkodnak. Ezeket feromonoknak nevezzük.

Egy hangya, amikor élelmet talál, illatnyomot hagy maga után, amelyet a társai követnek. Ha a forrás gazdag, a nyom megerősödik, és pillanatok alatt több száz dolgozó vonul a zsákmányhoz. Ugyanígy feromonok jelzik a veszélyt, a határokat vagy éppen a szaporodási időszak kezdetét.

Ez a láthatatlan „kémiai nyelv” olyan hatékony, hogy a kutatók számítógépes algoritmusokat is fejlesztettek a hangyák útvonalválasztási logikája alapján.

A boly építészete – föld alatti metropolisz

A föld felszíne alatt rejtőző boly nem egyszerű üreg, hanem bonyolult építmény. Több szint, különböző funkciójú kamrák és alagutak alkotják. A lárváknak és báboknak külön helyiségek vannak, a királynőnek saját „kamrája” van, míg a hulladékot más, távoli üregekbe hordják.

A nagyobb kolóniák alagútrendszere több száz méterre is kiterjedhet. Egyes fajok olyan szellőzőrendszereket alakítanak ki, amelyek a levegő áramlását irányítják, szabályozva a hőmérsékletet és a páratartalmat. Ez a mérnöki bravúr sokszor felveszi a versenyt az emberi építészettel.

Mi határozza meg a boly méretét?

A lakosság nagysága több tényezőtől függ:

1. Élelem mennyisége – Gazdag környezetben nagyobb kolónia tartható fenn.
2. Királynők száma – Monogyn (egy királynős) bolyok kisebbek, polygyn (több királynős) bolyok sokkal nagyobbak lehetnek.
3. Környezeti tényezők – Talajminőség, hőmérséklet, páratartalom.
4. Faj genetikai adottságai – Egyes fajok természetüknél fogva kis kolóniákban élnek, mások szuperkolóniákat alkotnak.

Rekordok és lenyűgöző tények

• A paraguayi levélvágó hangyák egyik telepén 8 millió dolgozót számoltak össze.
• Az argentin hangyák európai szuperkolóniája 6000 km hosszan terül el, és milliárdnyi egyedet foglal magában.
• Egyes fajok rajzásakor több százezer repülő hangya egyszerre hagyja el a bolyt – látványos, gomolygó felhőként a nyári égbolton.
• A bolyok élettartama fajonként eltérő: a kisebb kolóniák néhány évig, míg a szuperkolóniák akár évtizedeken át fennmaradhatnak.

Hangyák és emberi társadalmak – párhuzamok

A hangyák működése sok szempontból emlékeztet az emberi világra. Van munkamegosztás, kommunikációs hálózat, „infrastruktúra”, sőt mezőgazdaság is. A levélvágó hangyák gombatermesztése a világ egyik legkorábbi „agrárforradalmának” tekinthető – jóval azelőtt, hogy az emberiség feltalálta volna a földművelést.

Nem véletlen, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika fejlesztői gyakran a hangyák társadalmi viselkedését veszik alapul algoritmusok és automatizált rendszerek megalkotásához.

Láthatatlan óriások a kertben

Bár a milliárdos nagyságrendű szuperkolóniák lenyűgözőek, a hétköznapi kertben élő hangyaboly is figyelemre méltó. Egy kisebb telep akár több ezer lakossal is rendelkezhet – vagyis többel, mint egy átlagos magyar falu.

Amikor a fűben nyüzsgő vonulatot figyelünk, gondoljunk arra, hogy minden apró rovar egy hatalmas közösség része. A szemünk előtt látszólag jelentéktelen élet valójában egy egész társadalom, amely a lábunk alatt működik.

A hangyabolyok lakossága a százaktól a milliókig terjedhet. Egyes fajok apró telepeket hoznak létre, mások kontinenseken átívelő szuperkolóniákat. A boly nem egyszerűen lakóhely, hanem társadalom: királynővel, dolgozókkal, katonákkal és hímekkel, akik együttműködve tartják fenn a közösséget.

Ezek a föld alatti birodalmak nemcsak biológiai érdekességek, hanem lenyűgöző példái annak, hogyan képes az élet a legapróbb méretekben is hatalmas rendszereket alkotni. A hangyák szupervárosai a természet egyik legnagyobb csodáját képviselik – láthatatlanul, de elképesztő erővel.

#érdekesség