
Kép forrása: pexels.com
A modern nagyvárosi élet gyakran az izgalomról, a lehetőségekről és a pezsgő kulturális életről szól. Mégis, a világ több metropoliszában az emberek egyre inkább magányosnak érzik magukat. A World’s Loneliest Cities Index 2025 friss felmérése most először mérte össze átfogóan, mely városokban érzik leginkább elszigetelve magukat a lakók – és hol sikerült megőrizni a közösségi összetartozás érzését.
Hogyan mérték a magányt?
A kutatás során nem pusztán a lakosság szubjektív véleményét vizsgálták, hanem több társadalmi és életmódbeli mutatót is figyelembe vettek:
-
a társas kapcsolatok gyakoriságát,
-
a baráti és családi kötelékek erősségét,
-
a közösségi programokhoz és szabadidős lehetőségekhez való hozzáférést,
-
a városi élettempóból fakadó stresszt és elszigetelődést.
Az adatokból egy pontszámot számoltak, amely megmutatta, mekkora eséllyel érzi magányosnak magát valaki az adott városban.
Köln, Lisszabon és Miami a legboldogabbak között
A lista élén kellemes meglepetésként a németországi Köln áll, amely 41,8 ponttal bizonyult a legkevésbé magányos városnak. A toplista második és harmadik helyén Lisszabon és Miami szerepel, mindketten 41,7 ponttal.
Ezekben a városokban a kutatás szerint erős a közösségi háló, sok a közösségi esemény, és az emberek aktívabban ápolják kapcsolataikat. Köln például híres barátságos légköréről és fesztiváljairól, amelyek összehozzák a helyieket, míg Lisszabonban a mediterrán életérzés és a családközpontú kultúra játszik szerepet.
Az amerikai nagyvárosok a lista végén
Ezzel szemben a legmagányosabb városok többsége az Egyesült Államokban található. New York, Los Angeles, Houston, San Diego és Dallas mind a rangsor legvégén kaptak helyet. Bár ezek a városok ikonikusak a gazdasági lehetőségek és kulturális kínálat szempontjából, a gyors élettempó, a magas megélhetési költségek és a társadalmi különbségek miatt sokan mégis elszigetelten élnek.
Budapest a középmezőnyben
A magyar főváros a 16–17. hely környékén végzett a listán, a források eltérően számoltak be pontos helyezéséről. Ez a pozíció azt jelzi, hogy Budapest ugyan nem tartozik a legmagányosabb városok közé, de nem is sorolható a legösszetartóbb közösségekkel rendelkező metropoliszok közé.
Szakértők szerint ennek oka, hogy bár Budapest pezsgő kulturális életet és rengeteg közösségi eseményt kínál, sokan mégis egyedül érzik magukat a mindennapokban. A gyors életritmus, az ingázás, a növekvő lakhatási költségek és a generációk közötti szakadék mind hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.
A magány nem pusztán lelki probléma. Számos tanulmány bizonyította, hogy hosszú távon a testi egészségre is negatív hatással van: növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, sőt még a korai halálozás kockázatát is. Éppen ezért a világvárosok vezetése számára a közösségi élet erősítése és a magány elleni küzdelem egyre fontosabb kérdéssé válik.
A toplista rávilágít, hogy nem a város mérete, hanem a társadalmi kötelékek erőssége számít igazán. Köln, Lisszabon vagy Miami példája azt mutatja, hogy tudatos közösségépítéssel és a társadalmi aktivitás ösztönzésével sokat lehet tenni a magány ellen. Budapest számára pedig lehetőség rejlik abban, hogy jobban támogassa a közösségi kezdeményezéseket, erősítse a helyi közösségeket, és megkönnyítse az emberek kapcsolódását egymáshoz.
LM





