Kép forrása: pexels.com
Mi történik, ha két fiatal nem tudja kifizetni a lakbért, és van néhány matracuk? Egyesek talán elköltöznének. Brian Chesky és Joe Gebbia azonban máshogy döntöttek. 2007-ben egy konferencia miatt megtelt San Francisco, így a lakásuk nappalijába három idegent fogadtak be, némi pénzért cserébe és megszületett az Airbnb, egy olyan vállalkozás, amely pár év alatt fenekestül felforgatta a globális turizmust.
A kezdet nem volt ígéretes. A fiatal alapítók úgy próbálták megmenteni pénzügyi helyzetüket, hogy „AirBed & Breakfast” néven matracot, reggelit és társaságot kínáltak utazóknak. Harmadik társuk, Nathan Blecharczyk, programozóként csatlakozott, és együtt megépítették az első verziót.
A kezdeti figyelemfelkeltésre még politikai trükköt is bevetettek: limitált kiadású „Obama O’s” és „Cap’n McCains” müzlis dobozokat árultak a 2008-as amerikai választások idején. Ezzel nemcsak pénzt szereztek, de a figyelmet is magukra irányították.
A Y Combinator nevű startup-inkubátor 2009-ben felfigyelt az ötletre, és a vállalkozás megkapta első komolyabb támogatását. Innentől kezdve nem volt megállás: a platformra egyre több lakástulajdonos regisztrált, akik saját szobáikat, házaikat vagy akár faházaikat adták ki utazóknak.
Az Airbnb forradalmasította a turizmust: a vendéglátás demokratizálódott. Már nemcsak szállodák fogadhatták a turistákat, hanem bárki, bárhol – legyen szó egy párizsi tetőtéri lakásról, egy budapesti belvárosi garzonról vagy egy izlandi jurtáról.
Tapsvihar és tiltakozások
A gyors siker nem múlt el visszhang nélkül. Az Airbnb új fogalommal gazdagította a közgazdaság szótárát: „sharing economy”, azaz megosztáson alapuló gazdaság. A platform világszerte milliók számára nyitott bevételi lehetőséget – különösen a gazdasági válság utáni években.
Ám ahol pénz és lakások vannak, ott konfliktus is. A világ nagyvárosaiban – New Yorktól Barcelonáig – egyre többen panaszkodtak az Airbnb-re: emelkedő lakbérek, eltűnő helyiek, turistanegyedekké váló lakónegyedek. A szállodaipar pedig egyre hangosabban követelte a szabályozást, mondván: „ez nem vendéglátás, ez kikerüli az adókat”.
A járvány éve és az alkalmazkodás
A 2020-as koronavírus-járvány súlyos csapást mért a turizmusra – és így az Airbnb-re is. A cég bevételei meredeken zuhantak, elbocsátások következtek, és sokan temették a modellt. Az alapítók viszont gyorsan reagáltak: az élményprogramok online változatait vezették be, és visszatértek az eredeti koncepcióhoz – „élj úgy, mint a helyiek”.
2020 végén az Airbnb tőzsdére ment – az egyik legsikeresebb IPO-val a technológiai szektor történetében. A befektetők bíztak benne: az utazás újraindul, és az emberek továbbra is az élményeket keresik – nem csupán egy ágyat, hanem egy történetet.
Ma az Airbnb több mint 220 országban van jelen, és több mint 150 millió felhasználója van. De az utóbbi években már nem csak lelkes utazók és fiatal házigazdák használják – sokan befektetésként vásárolnak lakásokat kizárólag Airbnb-célokra, ami új vitákat indított el a lakhatási válság és turizmus határterületein.
A cég folyamatosan reagál: szigorúbb szabályozásokat vezetett be a házigazdák számára, algoritmusokat fejleszt a „rossz vendégek” kiszűrésére, és együttműködik a városokkal a helyi előírások betartásáért.
Ha egy új városban járunk, nemcsak a hoteleket nézzük meg. Az Airbnb-nek köszönhetően a világ kinyílt – és egy kicsit otthonosabb lett.
LM
