Kép forrása: pexels.com
A digitális világban ma már szinte természetes, hogy az emberek azonnal előkapják a telefonjukat, ha valami zavaró, furcsa vagy szerintük szabálytalan dolgot látnak. Gyakran kerülnek fel a közösségi oldalakra olyan képek, amelyeken egy szabálytalanul parkoló autó, egy szomszédos építkezés vagy akár egy másik ingatlan látható. Ilyenkor azonban felmerül a kérdés: meddig terjed a jogos érdeklődés, és honnan kezdődik a másik ember magánszférájának sérelme?
Közterületről mindent szabad fotózni?
Magyarországon általános kiindulópont, hogy amit közterületről, szabad szemmel is látni lehet, azt rendszerint le is lehet fényképezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felvétel minden további nélkül közzé is tehető. Nem ugyanaz ugyanis a kép elkészítése és annak nyilvános megosztása.
Egy ház, udvarrészlet vagy autó lefotózása önmagában nem feltétlenül jogellenes, de a konkrét helyzet sokat számít. Ha a képen olyan adat, körülmény vagy részlet szerepel, amely alapján a tulajdonos vagy más érintett személy beazonosítható, akkor a felvétel már adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéseket is felvethet.
Mikor válik a fotó személyes adattá?
A GDPR szabályai akkor kerülnek előtérbe, ha a felvételen szereplő személy vagy az érintett valamilyen módon azonosítható. Ez nemcsak akkor lehet igaz, ha egy arc jól látszik a képen, hanem akkor is, ha például a rendszám, az ingatlan pontos helye vagy más egyedi körülmény alapján egyértelműen megállapítható, kiről vagy miről van szó.
Ilyen esetben már nemcsak a kép elkészítése, hanem annak tárolása, továbbítása vagy közzététele is jogi jelentőséget kap. Különösen érzékeny helyzetet jelent, ha a felvétel nyilvános felületre kerül fel, például Facebookra vagy más közösségi oldalra, mert ezzel a kép már szélesebb kör számára válik hozzáférhetővé.
Mi a helyzet, ha valaki szabálytalanságot akar bizonyítani?
Sokan azért készítenek fényképet a szomszédnál tapasztalt helyzetről, mert úgy érzik, valamilyen szabálytalanság történt. Ilyen lehet például egy zavaró építkezés, egy szabálytalan parkolás vagy egy olyan magatartás, amely miatt hivatalos bejelentést szeretnének tenni.
Általában elfogadhatóbb a fénykép készítése, ha annak célja kizárólag az, hogy az érintett egy hatósági vagy hivatalos eljárásban bizonyítékként használja fel. Ilyenkor is fontos azonban, hogy a kép ne kerüljön nyilvánosságra, és valóban csak a szükséges körben használják fel. Az már egészen más megítélés alá esik, ha valaki ugyanezt a felvételt megszégyenítés vagy nyomásgyakorlás céljából közösségi oldalra tölti fel.
Vannak helyzetek, amikor a fotózás egyértelműen problémás
Különösen kockázatos lehet a fényképezés akkor, ha valaki ehhez más magánterületére belép, oda benyúl, átfotóz vagy a másik fél nyugalmát zavaró módon figyeli meg az ingatlant. Ugyancsak érzékeny kérdés, ha a felvételen beazonosítható személy szerepel, különösen gyermek.
Az sem mellékes, milyen céllal készül vagy kerül felhasználásra a kép. Ha a felvétel célja a másik lejáratása, megszégyenítése vagy zaklatása, abból már nemcsak polgári jogi vagy adatvédelmi, hanem akár büntetőjogi probléma is lehet.
Mit véd pontosan a magánszféra?
A magánszféra védelme nem elvont jogi fogalom, hanem a mindennapi élet nyugalmát szolgáló alapelv. Ide tartozik az otthon nyugalma, a magánélet tiszteletben tartása, a személyes kapcsolatok zavartalansága és az a jog is, hogy valaki ne váljon mások önkényes megfigyelésének vagy nyilvános megszégyenítésének célpontjává.
Önmagában tehát nem minden fénykép jogsértő. A valódi határvonalat sokszor az húzza meg, hogy a kép milyen körülmények között készül, kit lehet róla felismerni, milyen célból használják fel, és eljut e a nyilvánossághoz.
A legfontosabb tanulság
Ami közterületről látható, azt nem feltétlenül tilos lefotózni, de ez még nem jelenti azt, hogy a képet szabadon közzé is lehet tenni. A szomszédról, az ingatlanáról vagy az autójáról készült fotó könnyen érintheti a magánszférát, a személyiségi jogokat vagy akár az adatvédelmi szabályokat is. Mielőtt bárki megosztana egy ilyen képet, érdemes végiggondolni, valóban szükséges e a nyilvánosság, vagy a helyzetet inkább hivatalos úton kell rendezni.
LM
