
Kép forrása: freepik.com
A légkondicionáló ma már nem luxus, hanem alapvető háztartási készülék. A forró nyarak és a zártabb, jól szigetelt otthonok korszakában egyre többen tartják egész évben bekapcsolva. A komfort ára azonban egy sokáig láthatatlan jelenség lehet: a klímaberendezések belsejében kialakuló penész- és baktériumkolóniák, amelyek nemcsak kellemetlen szagot okozhatnak, de egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
Az érintettek sokszor nem is gyanakodnak a készülékre – pedig a krónikus köhögés, az visszatérő orrdugulás, a gyulladt szem, az állandó fáradtság vagy az elhúzódó felső légúti panaszok valójában a klíma ventilátorkereke mögül indulhatnak útjukra.
A klíma belseje: tökéletes mikrobiológiai táptalaj
Külsőleg a klíma tiszta, a műanyagborítás fényes, a távirányító hibátlan. A készülékház mélyén azonban sokszor egészen más állapot uralkodik. A működés közben képződő kondenzvíz, a levegőből bejutó por, pollen és textilszálak, valamint a zárt belső felületen lecsapódó páraréteg együttesen ideális környezetet teremtenek a mikroorganizmusoknak.
„A klímaberendezés egyszerre hűt, szárít és mozgatja a levegőt. Pontosan ez az összetett működés eredményezi, hogy a hőcserélő és a kondenzvíz-gyűjtő tálca lassan a biofilmképződés melegágyává válhat” – magyarázza egy klímatechnikai szakértő.
A biofilm egy olyan ragacsos, átlátszó mikroburkolat, melyben gombák és baktériumok szervezett telepekben élnek. Ezt a réteget egy egyszerű, otthoni spray nem tudja eltávolítani. Ideális feltételek mellett a mikroorganizmusok heteken-hónapokon belül újraépítik a kolóniát.
Mit lélegzünk be? Gombaspórákat, baktériumokat, illékony vegyületeket
A klímában leggyakrabban kimutatott mikroorganizmusok:
-
Aspergillus és Penicillium gombafajok – ismert allergének
-
Cladosporium – gyakori beltéri penész
-
Staphylococcus és Pseudomonas baktériumok
-
ritkán: Legionella pneumophila pangó víztérben
A gombák spórákat bocsátanak a levegőbe, a baktériumok pedig illékony anyagokat termelhetnek, amelyek jellegzetes, áporodott, ún. „nedves zokni” szagot okoznak.
Amikor a kényelem ára egészségügyi probléma lesz
A rosszul karbantartott klíma hatásai nem azonnal jelentkeznek. Inkább lassú, alattomos folyamat:
Gyakori tünetek:
-
tartós köhögés, torokkaparás
-
orrdugulás vagy orrfolyás ébredéskor
-
fáradékonyság, alvásminőség romlása
-
szem- és bőrirritáció
-
fejfájás
-
ismétlődő arcüreggyulladás
A gyermekek, idősek, asthmások és allergiások különösen érzékenyek.
Orvosi tapasztalatok szerint a klímával összefüggő panaszok sokszor „vándorló influenzaként” jelennek meg: a tünetek elmúlnak, majd visszatérnek – gyakran a klímaszezon kezdetével.
A tévhit, amely a legtöbb kárt okozza
Sokan úgy gondolják: elég évente egyszer lefújni a készüléket egy „klímatisztító spray-vel”. Ez azonban többnyire csak illatosít, nem fertőtlenít. A biofilmet nem távolítja el, legfeljebb a felszínt éri el.
A szakemberek szerint az „otthoni gyors fertőtlenítés” nem megelőzés, hanem önáltatás.
Mi számít valódi tisztításnak?
A szakszerű klímatisztítás lépései a következők:
-
A beltéri egység szétszerelése vagy védőburkolatos tisztítása
-
Nagynyomású hab- és folyadékos tisztítás
-
Csepptálca fertőtlenítése, algamentesítés
-
Kondenzvízcső átmosása
-
Ventilátorlapát tisztítás és fertőtlenítés
-
Gőz- vagy ózonkezelés – csak képzett szakember által
A legtöbb gyártó ma már kifejezetten előírja az évi két alkalommal végzett professzionális tisztítást.
Gazdasági érv: a koszos klíma többet fogyaszt
Az egészségügyi kockázaton túl a szennyeződés:
-
csökkenti a hűtési/fűtési hatékonyságot,
-
akár 10–30%-kal növelheti az energiafogyasztást,
-
hosszú távon tönkreteheti a kompresszort vagy ventilátort.
A tisztítás tehát nem kiadás, hanem karbantartási befektetés.
Mit tehetnek a lakástulajdonosok?
Ajánlott gyakorlat:
-
Prof. tisztítás: évente legalább kétszer
-
Szűrők mosása: 2–4 hetente
-
Klíma kiszárítása használat után
-
Lakás páratartalma: 40–55%
Az egyszerű szabály: ha a klímát rendszeresen használjuk, rendszeresen gondoskodni kell róla.
LM

