Eltévedt emlékek – Mi is valójában a demencia?

A demencia nem egyetlen betegség neve – sokkal inkább egy összefoglaló kifejezés, amely több olyan állapotra utal, amelyek az agy működésének tartós hanyatlásával járnak. Aki egyszer közelebbről találkozott vele – akár családtagként, gondozóként vagy érintettként –, tudja, hogy nem csupán a feledékenységről van szó. A demencia mélyrehatóan változtatja meg az embert: gondolkodását, érzelmeit, viselkedését, sőt, a kapcsolatait is.

Mi az a demencia?

A demencia nem egy konkrét kórkép, hanem tünetegyüttes – azaz szindróma –, amely különböző betegségek következményeként alakulhat ki. Ezek közös jellemzője, hogy az agy működésében visszafordíthatatlan károsodás következik be, amely idővel súlyosbodik. A demencia befolyásolja az emlékezetet, a gondolkodást, a kommunikációt, a döntéshozatalt és a mindennapi életvitelhez szükséges képességeket.

A leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór, de ide tartozik például a vaszkuláris demencia, a Lewy-testes demencia, a frontotemporális demencia és más, ritkább formák is.

A demencia típusai röviden

• Alzheimer-kór – Az esetek kb. 60–70%-át ez a típus teszi ki. Lassan, fokozatosan romlik az agy működése, kezdetben főleg az emlékezet sérül.

• Vaszkuláris demencia – Az agyi erek károsodása okozza, például stroke után alakulhat ki. Gyakoriak a figyelemzavarok, döntési nehézségek.

• Lewy-testes demencia – Jellemzőek a hullámzó kognitív funkciók, látási hallucinációk, mozgásproblémák.

• Frontotemporális demencia – Főleg a személyiség, viselkedés, beszéd károsodik, gyakran már 50–60 éves korban jelentkezhet.

A demencia tünetei – túl a feledékenységen

A demencia első jelei gyakran alig észrevehetőek. Eleinte az érintettek és a családtagok is hajlamosak „sima öregedésnek” betudni a változásokat. Pedig a korai felismerés óriási jelentőséggel bír.

Leggyakoribb tünetek:

• Memóriazavar: Nem csupán az új információk elfelejtése, hanem az is, hogy valaki ugyanazt többször elmeséli, nem emlékszik a közelmúlt eseményeire.

• Tájékozódási zavar: Ismerős helyeken is eltéved, összekeveri az időpontokat, dátumokat.

• Beszéd- és nyelvi nehézségek: Szavak keresése, mondatok befejezésének nehézsége.

• Döntéshozatali problémák: Megváltozik az ítélőképesség, akár veszélyes helyzetekbe is kerülhet az érintett.

• Viselkedésváltozás: Ingerlékenység, apátia, társas helyzetek kerülése, gyanakvás.

• Hétköznapi feladatok elvégzésének nehézsége: Öltözködés, főzés, pénzügyek kezelése – mind problémássá válhatnak.

Mi okozza a demenciát?

A demenciát az agysejtek fokozatos pusztulása okozza. Ez a folyamat különböző okokra vezethető vissza attól függően, milyen típusról van szó. Az Alzheimer-kór esetén például kóros fehérjelerakódások – béta-amiloid plakkok és tau-fehérje csomók – jelennek meg az agyban, amelyek akadályozzák az idegsejtek közötti kommunikációt.

A vaszkuláris demencia hátterében az agy vérellátásának zavara áll: mikroszkopikus agyi infarktusok vagy nagyobb stroke is lehet a kiváltó ok. Egyes demenciákban genetikai hajlam is szerepet játszik, más típusokat fertőzések vagy agysérülések válthatnak ki.

Kik a leginkább érintettek?

A demencia kockázata az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettiek körében egyre gyakoribb, 85 év felett már minden harmadik ember érintett lehet valamilyen formában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a demencia nem a normális öregedés része!

Számos tényező növelheti a kockázatot:

• Magas vérnyomás, cukorbetegség

• Dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás

• Mozgáshiány, elhízás

• Genetikai hajlam (pl. APOE-e4 génvariáns)

• Alacsony iskolázottság, kevés szellemi kihívás az élet során

Hogyan diagnosztizálható?

A demencia diagnózisa nem egyetlen vizsgálaton alapul. Az orvos részletesen kikérdezi az érintettet és a hozzátartozókat, majd memóriateszteket, neurológiai vizsgálatokat, laboratóriumi elemzéseket és képalkotó eljárásokat (pl. MRI, CT) alkalmaz.

Fontos kizárni más, kezelhető okokat is, például depressziót, pajzsmirigy-alulműködést, vitaminhiányt.

Van-e gyógymód?

Jelenleg a legtöbb demenciatípus, különösen az Alzheimer-kór, nem gyógyítható. Vannak azonban olyan gyógyszerek, amelyek lassíthatják a tünetek romlását és javíthatják az életminőséget.

Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem gyógyszeres terápia:

• Memóriatréning

• Zene- és művészetterápia

• Fizikai aktivitás

• Társas kapcsolatok ápolása

• Strukturált napirend

Ezek mind segíthetnek az érintettnek abban, hogy minél tovább megőrizze önállóságát.

Mit tehet a család?

A demencia nemcsak az érintettet, hanem a környezetét is próbára teszi. A családtagok gyakran válnak informális gondozókká – ez érzelmileg, fizikailag és anyagilag is megterhelő lehet. Fontos az elfogadás, a türelem, és az is, hogy a gondozók időben segítséget kapjanak, akár szakmai támogatás formájában.

Léteznek Magyarországon is demenciával élőket támogató szervezetek, például az Alzheimer Café mozgalom, demenciaambulanciák, illetve házi gondozási programok.

A demencia az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás korunk társadalmában. Ahogy az átlagéletkor nő, úgy válik egyre gyakoribbá ez a rendkívül összetett, mélyen emberi betegség. A korai felismerés, a megfelelő gondoskodás és a társadalmi tudatosság kulcsszerepet játszik abban, hogy az érintettek méltósággal, emberi kapcsolatokat megőrizve élhessenek tovább.

LM