Kép forrása: pexels.com
A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásáról rengeteg túlzó állítás kering, ezért különösen figyelemre méltó a Microsoft Research friss tanulmánya, a Working with AI: Measuring the Occupational Implications of Generative AI. A kutatás nem jóslatokra épít, hanem arra vizsgál rá, hogy az emberek a valóságban milyen munkafeladatokra használják a generatív AI-t, és ezek alapján mely foglalkozásokban lehet a legnagyobb szerepe az ilyen eszközöknek. A tanulmány 200 ezer anonimizált, adatvédelmi szempontból megtisztított Bing Copilot-beszélgetést elemzett, majd ezeket az O*NET foglalkozási adatbázis feladattípusaival vetette össze.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a generatív AI jelenleg elsősorban az információs jellegű munkákban erős. A leggyakoribb felhasználási célok között az információgyűjtés, az írás, a tanulás és a kommunikáció szerepelt. Vagyis nem elsősorban „teljes szakmák kiváltásáról” beszélünk, hanem arról, hogy az AI bizonyos részfeladatokat már most gyorsabban vagy kényelmesebben tud támogatni. A Microsoft szerint az AI által leggyakrabban végzett tevékenységek közé az információnyújtás, a segítségadás, az írás, a tanítás és a tanácsadás tartozik.
Ez jól látszik azoknál a munkaköröknél is, amelyek a tanulmány szerint a legmagasabb AI-alkalmazhatósági pontszámot kapták. Az élmezőnyben szerepeltek például a tolmácsok és fordítók, a történészek, az írók és szerzők, a szolgáltatási értékesítők, az ügyfélszolgálati munkatársak, az újságírók, a technikai szövegírók, a PR-szakemberek, az adatelemzőkhöz közel álló data scientist szerepkörök, valamint a piackutatási és marketinges pozíciók. Foglalkozási csoportszinten a számítástechnikai és matematikai munkák, az irodai és adminisztratív területek, továbbá az értékesítéshez és információközléshez kapcsolódó szerepkörök emelkedtek ki.
A másik oldalon a fizikai jelenlétet, kézügyességet, gépkezelést vagy közvetlen emberi beavatkozást igénylő munkák jóval alacsonyabb közvetlen chatbot-alkalmazhatóságot mutattak. A lista végén többek között kitermelési segédmunkások, festőkhöz és vakolókhoz kapcsolódó segédmunkakörök, valamint üzem- és rendszerkezelői állások jelentek meg. Ez nem azt jelenti, hogy ezeket a szakmákat nem érinti majd az AI, hanem inkább azt, hogy a mai chatbot-alapú generatív rendszerek ezeken a területeken kevésbé tudnak közvetlenül munkát végezni. Ugyanakkor a kutatás szerint a legtöbb foglalkozásban van legalább valamennyi információfeldolgozási részfeladat, ezért a hatás szinte minden munkakörben megjelenhet valamilyen formában.
Fontos helyretenni egy gyakori félreértést is. A Microsoft később külön hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem arra jutott, hogy bizonyos állások meg fognak szűnni. A kutatás kifejezetten azt vizsgálta, hogy mely munkafeladatoknál lehet hasznos az AI-chatbot, és milyen mértékben. A szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az elemzés csak a Microsoft Copilot 2024 januárja és szeptembere közötti felhasználására épül, ezért az eredményeket befolyásolhatja az, ki mennyire ismeri, éri el vagy meri használni ezeket az eszközöket. Ráadásul a tanulmány kizárólag chatbot jellegű AI-használatot nézett, nem a teljes AI-ökoszisztémát.
Munkaerőpiaci szempontból talán ez a jelentés legfontosabb üzenete: a változás várhatóan először nem a munkakörök nevében, hanem a napi feladatok szintjén jelenik meg. Azok a dolgozók kerülhetnek előnybe, akik gyorsabban tudnak információt feldolgozni, hatékonyabban írnak, jobban szerkesztenek, és képesek az AI által adott válaszokat ellenőrizni, pontosítani és üzleti helyzetre fordítani. Ez a tanulmányból levonható gyakorlati következtetés, nem a kutatás szó szerinti állítása, de jól illeszkedik ahhoz, hogy a legmagasabb pontszámot jellemzően kommunikációs, tudásintenzív és adminisztratív részfeladatokat tartalmazó munkák kapták.
Érdekes, hogy a kutatás nem talált erős, egyszerű kapcsolatot a magasabb bérek és az AI-alkalmazhatóság között. Az employment-weighted elemzésben a bérszint és az AI-alkalmazhatósági pontszám közötti korreláció gyenge volt, és az is látszott, hogy különböző végzettségi szinteken is széles skálán mozog az AI hasznossága. Ez azért fontos, mert a mesterséges intelligencia nem csak a diplomás elit ügye lesz: az adminisztrációban, ügyfélkapcsolatban, értékesítésben, marketingben és számos irodai támogató szerepkörben is komoly hatása lehet.
Az álláskeresők számára ebből az következik, hogy ma már nem elég csak szakmailag jónak lenni. Egyre többet ér az is, ha valaki tud jól kérdezni, tud ellenőrizni, képes röviden és világosan fogalmazni, és érti, mikor lehet AI-t használni, illetve mikor kell emberi döntésre, tapasztalatra vagy empátiára támaszkodni. A jövő nyertese valószínűleg nem az lesz, aki mindenáron versenyezni akar a mesterséges intelligenciával, hanem az, aki megtanul vele hatékonyan együtt dolgozni. Ezt ugyan a Microsoft-kutatás nem „nyertes-stratégiaként” fogalmazza meg, de az eredményei alapján ez a legreálisabb munkaerőpiaci olvasat.
