Kép forrása: pexels.com
A leggyakoribb eset a gyermek gondozása. A munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig jogosult fizetés nélküli szabadságra, és ezt a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. Örökbefogadásnál a szabály annyiban különös, hogy a gondozásba helyezés kezdetétől számított három évig jár, három évnél idősebb gyermek esetén pedig hat hónapig. Emellett a törvény külön nevesíti a gyermekgondozási díj időtartamára járó fizetés nélküli szabadságot, továbbá azt az esetet is, amikor a munkavállaló a gyermeke személyes gondozása miatt a gyermek tízéves koráig, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt marad távol.
A leggyakoribb eset a gyermek gondozása. A munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig jogosult fizetés nélküli szabadságra, és ezt a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. Örökbefogadásnál a szabály annyiban különös, hogy a gondozásba helyezés kezdetétől számított három évig jár, három évnél idősebb gyermek esetén pedig hat hónapig. Emellett a törvény külön nevesíti a gyermekgondozási díj időtartamára járó fizetés nélküli szabadságot, továbbá azt az esetet is, amikor a munkavállaló a gyermeke személyes gondozása miatt a gyermek tízéves koráig, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt marad távol.
A másik fontos kör a hozzátartozó tartós ápolása. Ha a munkavállaló hozzátartozója személyes ápolása előreláthatólag 30 napnál hosszabb ideig szükséges, akkor az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. Ennek feltétele, hogy a tartós ápolást és annak indokoltságát a kezelőorvos igazolja. Szintén kötelezően jár a fizetés nélküli szabadság a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára.
Fontos gyakorlati szabály, hogy a törvény konkrét jogosultsági eseteket sorol fel. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például utazás, tanulás, kiégés megelőzése vagy egy hosszabb „sabbatical” miatt kér távollétet, arra főszabály szerint nincs automatikus alanyi joga, az már a felek megállapodásától függ.
Hogyan kell igényelni?
A fizetés nélküli szabadság igénybevételét a munkavállalónak legalább 15 nappal korábban, írásban kell bejelentenie. Ha a munkavállaló vissza szeretne térni, a fizetés nélküli szabadság a saját maga által megjelölt időpontban szűnik meg, de legkorábban a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon. A 15 és 30 napos határidő alól a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság kivétel.
A gyakorlatban ez azért lényeges, mert sok félreértés abból adódik, hogy a munkavállaló „azonnal” visszamenne dolgozni. Az Mt. erre nem ad általános azonnali visszatérési jogot: a munkáltatónak idő kell a munkaszervezéshez, ezért írja elő a törvény a 30 napos szabályt.
Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadság alatt?
Itt nagyon fontos különbséget tenni a jogcímek között. A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ugyanez a védelem fennáll a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára is.
A hozzátartozó ápolása miatti fizetés nélküli szabadságnál viszont más a helyzet. Ez a jogcím nincs benne az abszolút felmondási tilalmak között, ugyanakkor a törvény kimondja, hogy ilyen esetben a munkáltatói felmondás felmondási ideje legkorábban a fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődhet el. Magyarul: a védelem itt gyengébb, de a munkavállaló nincs teljesen védtelen.
Mi lesz a rendes szabadsággal?
Ez az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés. A szabadság szempontjából nem a fizetés nélküli szabadság teljes időtartama számít munkában töltött időnek. Az Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságból csak az első hat hónap minősül munkában töltött időnek, vagyis csak erre az időszakra gyűlik rendes szabadság. A további hónapokra már nem.
Ha a munkavállaló azért nem tudta kivenni a szabadságát, mert fizetés nélküli szabadságon volt, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni a felhalmozódott szabadságot. Ez visszatéréskor nagyon gyakori helyzet, és érdemes rá előre készülni, mert a munkába állás időzítését is befolyásolhatja.
Beleszámít-e a végkielégítésbe és a munkaviszony hosszába?
Nem minden fizetés nélküli szabadság számít ugyanúgy. A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál főszabály szerint nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó olyan időszakot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Kivétel ez alól többek között a szülési szabadság, a szülői szabadság, valamint a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá az önkéntes tartalékos katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó része.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet automatikusan azt mondani, hogy „a fizetés nélküli szabadság úgyis beleszámít mindenbe”. Nem számít bele minden esetben és minden jogkövetkezmény szempontjából ugyanúgy. A jogcím döntő jelentőségű.
Mi történik a TB-vel és az egészségügyi ellátással?
Társadalombiztosítási oldalról ez különösen érzékeny terület. A NEAK tájékoztatása szerint a fizetés nélküli szabadság ideje alatt főszabály szerint szünetel a biztosítás, de vannak kivételek. Nem szünetel például akkor, ha erre az időre csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, továbbá akkor sem, ha a fizetés nélküli szabadságot 12 év alatti beteg gyermek ápolása miatt, illetve önkéntes tartalékos katonai szolgálat céljából veszik igénybe.
Ha nincs ilyen kivétel, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot külön kell rendezni. A NEAK és a NAV jelenlegi tájékoztatása szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2026. január 1-jétől havi 12 300 forint, napi 410 forint, és azt a tárgyhót követő hónap 12-éig kell megfizetni. A NAV ehhez 2026-ban a T1011U nyomtatványt használja.
Sokan azt hiszik, hogy itt is automatikusan jár a munkaviszony megszűnése utáni 45 napos „passzív” jogosultság. A NEAK viszont külön felhívja rá a figyelmet, hogy a biztosítás szünetelése esetén ezek a passzív jogosultsági szabályok nem alkalmazhatók. Ez nagyon fontos különbség a munkaviszony megszűnése és a fizetés nélküli szabadság miatti szünetelés között.
Mi történik visszatéréskor?
A visszatérés nem egyszerűen annyi, hogy a munkavállaló újra belép a munkahely ajtaján. Az Mt. szerint a 127–132. § szerinti távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér módosítására, és ennek során az azonos munkakörű dolgozók időközben megvalósult átlagos éves béremelését kell alapul venni, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés az irányadó.
Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan bármilyen egyedi bérigény teljesül, de azt igen, hogy a hosszabb távollét után visszatérő munkavállaló bére nem maradhat egyszerűen ott, ahol évekkel korábban volt, figyelmen kívül hagyva az időközbeni bérrendezéseket.
A fizetés nélküli szabadságnál mindig három dolgot kell egyszerre nézni: mi a jogcím, milyen határidőt kell betartani, és mi történik közben a TB-jogviszonnyal. Ugyanaz a „fizetés nélküli szabadság” megnevezés egészen más következménnyel járhat gyermekgondozásnál, hozzátartozó ápolásánál vagy egy megállapodásos sabbatical esetén. Emiatt ezt a kérdést soha nem érdemes csak bérszámfejtési vagy csak HR-oldalról nézni: munkajogi és TB-szabályok egyszerre érvényesülnek.
A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az egyedi jogi tanácsadást.
